Sándor Judit
A modern világban a Sándor Judit egyre nagyobb érdeklődés témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Sándor Judit alapvető szerepet kapott a mai társadalomban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sándor Judit különböző oldalait és a mindennapi életre gyakorolt hatását. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a Sándor Judit kitörölhetetlen nyomot hagyott a kortárs világban. Részletes elemzésen keresztül felfedezzük a Sándor Judit növekvő jelentőségének okait, és azt, hogy hogyan alakítja jövőnket.
| Sándor Judit | |
 | |
| 1971-ben | |
| Született | 1923. október 10.[1][2] Budapest |
| Elhunyt | 2008. október 24. (85 évesen)[2][3] Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hárs Ernő |
| Szülei | Sándor József |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (25. parcella, 3. sor, 9. sír)[5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Judit témájú médiaállományokat. | |
Sándor Judit (Budapest, 1923. október 10. – Budapest, 2008. október 24.) magyar opera-énekesnő (mezzoszoprán, szoprán) volt. Férje Hárs Ernő költő.
Életpályája
Édesapja számvevőségi tanácsos volt. A középiskolát a Budapesti Evangélikus Leánygimnáziumban végezte el. Itteni énektanára Kapi-Králik Dezső volt. Először az iskola 1937-es, a kufsteini várbörtönhöz tett kirándulásán énekelt nyilvánosan. Nagy hangsúlyt fektetett a szép magyar beszéd elsajátítására is, ennek köszönhette művészi pályáján kiváló szövegmondását. Rendszeres zenei tanulmányait a gimnázium utolsó éveiben a Fodor Zeneiskolában kezdte Gervay Erzsébet tanítványaként, majd 1941-1948 között a Zeneakadémián tanult K. Durigo Ilona, dr. Molnár Imre és Walter Margit felügyelete alatt.
Az Operaház 1948-ban szerződtette, az első évadban ösztöndíjasként. 1948. november 13-án debütált Mozart Varázsfuvolájának második hölgyeként. A társulat tagja volt 1978-ig. Szoprán és mezzoszoprán szerepeket egyaránt énekelt, különösképpen Mozart operáiban.
Oratórium- és dalénekesként is nemzetközi hírnevet szerzett. 1978 után egyre inkább előtérbe került pedagógiai tevékenysége és több nemzetközi énekverseny zsűrijének munkájában vett részt. Nagy érdemeket szerzett Arnold Schönberg és Paul Hindemith műveinek tolmácsolójaként.
A jó tanár egy kicsit művész, amikor tudásanyagát előadja, a jó művész pedig oktat, amikor az emberekbe, a közönségbe beleplántálja mindazt a szépet, amit befogadni és átélni érdemes.
Főbb szerepei
- Beethoven: Fidelio – Leonora
- Mozart: Don Giovanni – Donna Elvira
- Mozart: Figaro házassága – Cherubino
- Mozart: Così fan tutte – Dorabella
- Strauss: A rózsalovag – Octavian
- Wagner: A walkür – Sieglinde
- Debussy: Pelléas és Mélisande - Mélisande
Könyvei
- „Szeressétek a gyermekeimet”. Szabó Lőrinc a költő-apa. Budapest, 1982. Móra F. Kiadó ISBN 9631130363
- A zene zarándokútján. Budapest, 2004. Eötvös József Kvk. ISBN 9637338063
Díjai, elismerései
- Liszt Ferenc-díj (1953)
- Szocialista Munkáért Érdemérem (1959)
- Érdemes művész (1963)
- Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1992)
- Kossuth-díj (1993)
- A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2004)
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. július 1.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
Források
- Sándor Judit a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- Deák Téri Evangélikus Gimnázium. Iskolánk híres diákjai
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. Szerk.: Tóth Margit. Budapest, 1965. Zeneműkiadó. III. köt. 286–287. l.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
