Tóth Aladár (zenetudós)
Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés| Tóth Aladár | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Tóth Aladár János Mária |
| Született | 1898. február 4. Székesfehérvár |
| Elhunyt | 1968. október 18. (70 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Gergely Magdolna (1925–1935) Fischer Annie (1937–1968) |
| Szülei | Tóth Aladár János Miklós Zelenák Mária Julianna Irén |
| Pályafutás | |
| Díjak | Kossuth-díj (1952) |
| Tevékenység |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Aladár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Emléktábla Tóth Aladár és Fischer Annie egykori lakóházán (Budapest, Szent István park 14.)
Tóth Aladár (Székesfehérvár, 1898. február 4. – Budapest, 1968. október 18.) Kossuth-díjas magyar zenetörténész, zenekritikus.
Élete
Székesfehérváron született Tóth Aladár és Zelenák Mária gyermekeként. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott, majd 1925-ben doktori fokozatot szerzett Adatok Mozart zenedrámáinak esztétikájához című disszertációjával. Zenekritikus volt 1920-ban az Új Nemzedék, 1923-tól 1939-ig a Pesti Napló és a Nyugat című lapoknál, miközben 1926-tól 1929-ig a Zenei Szemle főmunkatársa volt. Kritikáiban elsőként értékelte Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő és Weiner Leó, valamint a feltörekvő új művészgeneráció műveit és munkásságát. 1930–31-ben, Szabolcsi Bencével közösen szerkesztője, részben írója volt a kétkötetes Zenei lexikonnak, amelynek átdolgozott, kibővített kiadása volt az 1960-as évek közepén megjelent háromkötetes Zenei lexikon.
1937-ben feleségül vette Fischer Annie zongoraművésznőt. A szélsőjobboldali politika térnyerése és felesége származása miatt 1940-ben Svédországba emigráltak, ahol oktatással és előadásokkal tartották fenn magukat. 1946-ban tértek haza. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter szeptember 1-jei hatállyal kinevezte a Operaház igazgatójává. E minőségében 1947-ben leszerződtette vezető karmesternek az Amerikából Európába visszatért Otto Klemperert, akivel – hároméves budapesti tartózkodása alatt – az Operaház emlékezetes korszakát teremtette meg. Ezt követően is sikeresen küzdött a hivatalos kultúrpolitika korlátozó törekvései ellen, Bartók és Richard Wagner műveinek folyamatos repertoáron tartásáért állandó támadások kereszttüzében állt. 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1956 őszén az operai „Forradalmi Tanácskozás” botrányos körülmények között – távollétében – szeptember 30-ai hatállyal leváltotta, nyugdíjba ment, és ettől kezdve viszonylagos visszavonultságban élt, egészen 1968-ban bekövetkezett haláláig.
Fontosabb írásai
Fischer Annie és Tóth Aladár sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben (6/1-1-26.)
- Figaro lakodalma. Vígopera. Zenéjét szerezte W. A. Mozart. Ismerteti Tóth Aladár; Singer és Wolfner, Bp., 1928 (Operaismertetők, 7-8.)
- Adler, G.: Handbuch der Musikgeschichte (a mű magyar fejezet), 1924, 1930
- Zenei lexikon 1–2.; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1930–1931
- Pótlás a zenei lexikonhoz; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1935
- Zoltán Kodály. Universal, Bécs, 1934
- Liszt Ferenc a magyar zene útján; Magyar Kórusművek, Bp., 1940 (Népszerű zenefüzetek)
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Mozart élete és művei; Győző Andor, Bp., 1941
- Verdi művészi hitvallása; Hollósy Nyomda, Bp., 1941 (A Zene könyvtára)
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon 1–3.; átdolg., új kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1965
- Tóth Aladár válogatott zenekritikái, 1934-1939; sajtó alá rend. Bónis Ferenc, bev. Lukács György; Zeneműkiadó, Bp., 1968 (Magyar zenetudomány, 11.)
- Zeneesztétikai, kritikai cikkek és tanulmányok különböző lapokban
Irodalom
- Karczag Márton: Aranykalickában – Tóth Aladár élete és kora (Opera, 2019) ISBN 978-615-81066-2-7
Jegyzetek
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 359/1925. folyószáma alatt, 2019. október 23.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 565/1937. folyószáma alatt, 2019. október 23.
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 16.)
Források
- Szabolcsi Bence, Tóth Aladár: Zenei lexikon 3. Zeneműkiadó, Budapest, 1965, 532 o.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Bolvári-Takács Gábor: „Nem Mozart művészetét akarjuk támadni”. Kísérlet az Operaház politikai átszervezésére 1950-ben in Muzsika 53. évf. (2010) 9. sz. 12–19. o.
- Breuer János: A zenekritika távlatai. Jemnitz Sándor és Tóth Aladár munkásságáról in uő: Bartók és Kodály. Tanulmányok századunk magyar zenetörténetéhez. Magvető Kiadó, Budapest, 1978, 343–372. o. ISBN 963270794X
- A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Zeneműkiadó, Budapest, 1984 ISBN 9633305241
További információk
.jpg)
| Nemzetközi katalógusok |
|---|