Rohonyi Zoltán

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rohonyi Zoltán jelenségét és a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását. Megjelenése óta a Rohonyi Zoltán vitákat, ellentmondásos véleményeket váltott ki, és mély érdeklődést váltott ki különböző területeken. Az évek során a Rohonyi Zoltán fejlődött és új dimenziókat öltött, nemcsak a minket körülvevő világgal való interakciót befolyásolva, hanem a valóságról alkotott képünket is. Részletes elemzéssel foglalkozunk a Rohonyi Zoltán különböző aspektusaival, és megvizsgáljuk relevanciáját a jelenlegi kontextusban.

Rohonyi Zoltán
2002. Mánfai György felvétele
2002.
Mánfai György felvétele
Született1943. május 31.
Kolozsvár
Elhunyt2013. március 1. (69 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiRohonyi Vilmos
Foglalkozásairodalomtörténész,
író, esszéista,
vívó

Rohonyi Zoltán (Kolozsvár, 1943. május 31. – 2013. március 1.[1]) irodalomtörténész, tanulmányíró, esszéista, vívó.[2] Rohonyi Vilmos fia.

Életpályája

Középiskolai és egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelet a Babeș-Bolyai Egyetemen szerzett (1966). A nagydobai általános iskola tanára (1966-68), majd a kolozsvári egyetemen tanársegéd, 1973-ban adjunktusi kinevezést kap és doktori címet szerez. 1989-ben Magyarországra költözött; 1990-től a pécsi Janus Pannonius Egyetem tanára, 1997-től tanszékvezető volt.

Az első írásait a Korunk és a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények közölte (1967). Személyi hangvételű esszéivel az Utunkban jelentkezett. Egyetemi pályafutása alatt öt évig irodalomtörténeti szemináriumot vezetett, 1972-től tartja előadásait, melyek tárgya a szöveg- és irodalomelmélet, a régi magyar irodalom és a magyar felvilágosodás irodalmának története. Főleg a romantikába való átmenet megragadása és erdélyi képviselőinek munkássága foglalkoztatja. Módszertani elveinek újszerűségét kiemelve, Antal Árpád szerint célja az irodalom belső folyamatainak megragadása, szemben az addig uralkodó, az irodalom mozgását külső feltételekből levezető szemlélettel. A tisztán stilisztikai alapú feltevéseket szerep- és csoportlélektani elemzésekkel szociológiai és történeti anyagra építi.

Számos klasszikus munkát rendezett sajtó alá s látott el bevezető tanulmánnyal, így Berzsenyi Dániel (1970, 1976), Hermányi Dienes József (1970), Fazekas Mihály (1973), Arany János (1978, 1987), Kazinczy Ferenc (1978), Gárdonyi Géza (1979) válogatott írásait a Tanulók Könyvtára, a Téka, a Magyar Klasszikusok sorozatok keretében. E tanulmányait 1996-ban Budapesten megjelent kötetében adta ki egybegyűjtve.

Művei

  • A magyar romantika kezdetei (1975)
  • Kölcsey Ferenc életműve (kismonográfia, Kolozsvár, 1975)
  • „Úgy állj meg itt, pusztán!” Közelítés XIX. századi irodalmunkhoz (Esszék, tanulmányok. Budapest, 1996)
  • A romantikus korszakküszöb. A posztkantiánus episztémé: a felbomló neoklasszikus kánon és a kora romantika alakzatai a magyar irodalomban; Janus–Osiris, Pécs–Bp., 2001 (Janus/Osiris könyvtár Irodalomtudomány)
  • Irodalmi kánon és kanonizáció; vál., szerk., előszó Rohonyi Zoltán, ford. Beck András et al.; Osiris–Láthatatlan Kollégium, Bp., 2001 (Szemeszter)
  • Per activam resistentiam. Kiadatlan elméleti előadások, 1974–1975, 1977, irodalomtörténeti tanulmányok, 2002–2010; Ráció, Bp., 2014
  • Előzetes kérdések. Rohonyi Zoltán emlékkönyv; szerk. Milbacher Róbert; Kronosz, Pécs, 2014

Hivatkozások

  1. ↑ Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Irodalomtudományi Tanszék és Szabadság, 2013. március 5. Archiválva 2014. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ Takáts József: Rohonyi Zoltán (alkalmi írás), Jelenkor, 2013, 56. évfolyam, 4. szám, 423. oldal. Online hozzáférés

Források

  • Professzori arcképcsarnok. Pécsi Tudományegyetem. Felelős kiadó Tóth József rektor . 2003. 140.

Kapcsolódó szócikkek