Dávid Gyula (irodalomtörténész)

A Dávid Gyula (irodalomtörténész) témája az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása, akár a történelmi kontextusban betöltött jelentősége miatt, a Dávid Gyula (irodalomtörténész) olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Dávid Gyula (irodalomtörténész)-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Ennek a cikknek az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig, beleértve a különböző területekre gyakorolt ​​​​hatásait, célja, hogy mélyreható és tömör pillantást adjon a Dávid Gyula (irodalomtörténész)-re.

Dávid Gyula
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
SzületettDávid Gyula
1928. augusztus 13. (96 éves)
Árapatak
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
HázastársaÁrva Katalin (1951–2019)
GyermekeiDávid Katalin (1952)
Dávid Gyula (1957)
SzüleiDávid Gyula
Imre Ida
Foglalkozásairodalomtörténész, szerkesztő
IskoláiBolyai Tudományegyetem (1947-1951)
KitüntetéseiTamási Áron-díj (1991)
Kemény Zsigmond-díj (1999)
Arany János-díj (2006)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dávid Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Dávid Gyula (egyértelműsítő lap).

Dávid Gyula (Árapatak, 1928. augusztus 13. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító.

Élete

Dávid Gyula 1928. augusztus 13-án született Árapatakon Dávid Gyula és Imre Ida gyermekeként. Egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végezte Kolozsváron 1947–1951 között.

1951–1953 között a kolozsvári Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó szerkesztője. 1953–1956 között aspiráns, 1956–1957 között a Bolyai Egyetem tanársegédje. 1957–1964 között politikai elítélt. 1964–1965 között Kolozsvárott vízvezetékszerelőként dolgozott. 1965–1969 között szabadfoglalkozású volt. 1970–1992 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, valamint a kolozsvári szerkesztőség vezetője. 1980 óta a Romániai magyar irodalmi lexikon szerkesztőbizottsági tagja, 1994-től főszerkesztője. 1990-ben a Román Sajtófigyelő szerkesztője és kiadója volt. 1991–1999 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, 1999 óta tiszteletbeli elnöke. 1991–1995 között az Erdélyi Múzeumot szerkesztette. 1992-től nyugdíjas, 2017-ig a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője volt. 1992-ben a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjaként működött.

Magánélete

1951-ben feleségül vette Árva Katalint. Két gyermekük született: Katalin (1952) és Gyula (1957).

Művei

  • Jókai. Emberek, tájak, élmények Jókai erdélyi tárgyú műveiben (kismonográfia, 1971)
  • Petőfi Erdélyben (tanulmány, Mikó Imrével, 1972)
  • Tolnai Lajos Marosvásárhelyen (1868–1884) (tanulmány, 1974)
  • Találkozások. Tanulmányok a román-magyar irodalmi kapcsolatok múltjából (tanulmányok, 1976)
  • A romániai magyar irodalom története (tankönyv, 1978)
  • Magyar irodalom (tankönyv, 1979)
  • Dávid Gyula–Mikó Imre: Petőfi Erdélyben; Balassi–Polis, Bp.–Kolozsvár, 1999
  • Erdélyi irodalom – világirodalom (tanulmányok, cikkek, jegyzetek, 2000)
  • Írók, művek, műhelyek Erdélyben; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003 (Bibliotheca Transsylvanica)
  • Dávid Gyula–Egyed Ákos–Kötő József: Kossuth Lajos és Erdély; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2004 (Erdélyi Tudományos Füzetek, 250.)
  • Kiáltó szó. Kós Károly emlékezete; vál., szerk. Dávid Gyula; Nap, Bp., 2005 (Emlékezet)
  • 1956 Erdélyben és ami utána következett; Nap, Bp., 2016 (Magyar esszék)
  • Elődök nyomában, kortársak közelében. Előadások, emlékezések, tanulmányok; Polis, Kolozsvár, 2018

Műfordításai

  • T. Șelmaru: Híradás az új Kínáról (Fáskerthy Györggyel) (1954)
  • B. Ștefănescu-Delavrancea: Novellák és elbeszélések (Nagy Gézával) (1955)
  • Șt. Bănulescu: Férfipróbák telén (1968)
  • A. Marino: Bevezetés az irodalomkritikába (Kántor Lajossal) (1979)
  • Ioan Slavici: A világ, amelyben éltem (1980)
  • Romulus Cioflec: Örvényben (1983)
  • Titu Maiorescu: Bírálatok, vitacikkek, tanulmányok1' (1985)

Szerkesztései

  • A kuruckor költészete (összeállította Tordai Zádorral, 1956)
  • Szeptemberi emlék. Magyar írók a régi iskoláról (összeállította, bevezető, jegyzetek, 1957)
  • Jókai Mór: Az arany ember (előszó, függelék, 1967)
  • Irodalomkritikai antológia (válogatás, jegyzet, 1–3. 1968–1969, 4. 1972)
  • Ioan Slavici: Jószerencse malma (utószó, 1970)
  • Daday Loránd: A lápon át (szerkesztette, előszó, 1970)
  • Jókai Mór: Fekete gyémántok (bevezető, függelék, 1972, 1987)
  • Jókai Mór: Szegény gazdagok (előszó, jegyzetek, 1973)
  • Jókai Mór: Sárga rózsa (előszó, jegyzetek, 1974)
  • Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (előszó, jegyzetek, 1974)
  • 1877 tollal, fegyverrel. Tanulmányok; szerk. Dávid Gyula; Kriterion, Bukarest, 1977
  • Jókai Mór: A kiskirályok (előszó, jegyzetek, 1979)
  • St. Sarkany: Az irodalomelmélet mint társadalomtudomány (utószó, 1979)
  • Jókai Mór: A tengerszem tündére (válogatta, jegyzetek, előszó, 1979)
  • Kemény Zsigmond: A rajongók (utószó, 1980)
  • Tamási Áron: Zeng a magosság (válogatott novellák, 1–2. válogatta, utószó, 1980)
  • Jókai Mór: Egy magyar nábob (utószó, füg­gelék, 1980)
  • Tamási Áron: Tiszta beszéd. Publicisztika 1923–1940 (jegyzetek, 1981)
  • Jókai Mór: Kár­páthy Zoltán (bevezető, függelék, 1981)
  • Jókai Mór: Rab Ráby (előszó, függelék, 1983)
  • Tolnai Lajos: A polgármester úr (utószó, jegyzetek, 1986)
  • Jókai Mór: Bál­ványosvár (előszó, függelék, 1992)
  • EMKE. 1885–1995; szerk. Dávid Gyula, Nagy Pál; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 1995
  • Bajor Andor: Betűvetők becsülete (1996)
  • Egy kisebbségi kisebbségei (szerkesztette Veress Zoltánnal, 1997)
  • Egyedül. Székely János emlékezete; vál., szerk., összeáll. Dávid Gyula, Szász László; Nap, Bp., 1999
  • Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva; utószó Egyed Péter, szerk. Dávid Gyula, Kozma Mária; Pallas-Akadémia–Polis, Csíkszereda–Kolozsvár, 2000
  • Évek az ezerszázból. Kortárs erdélyi történészek; szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán; EKE, Stockholm, 2002 (Erdély kövei)
  • A szétszórtság arénája. Négy égtáj magyar irodalmából; szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán; EKE, Stockholm, 2003 (Határtalan hazában)
  • Erdélyi magyar drámaírók, 1918–2002, 1-3.; vál., bev. Dávid Gyula; Kalota, Kolozsvár, 2003
  • 1956 Erdélyben – Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965, Polis Könyvkiadó, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2006, ISBN 9738341795
  • Lehet, mert kell. Reményik Sándor emlékezete; vál., szerk., összeáll. Dávid Gyula; Nap, Bp., 2007 (Emlékezet)
  • Kik vagyunk és miért. Írások az identitásról; szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán; Erdélyi Kárpát-Egyesület, Stockholm, 2008 (Határtalan hazában, 6.)
  • Szekértábor a Szármány hegyén. Gyergyószárhegyi Kriterion írótalálkozók 1980–1990–2000. Jegyzőkönyvek, dokumentumok, visszaemlékezések; szerk. Dávid Gyula, Zöld Lajos; Polis–Kulturális és Művészeti Alkotóközpont, Kolozsvár–Gyergyószárhegy, 2008
  • Rajzoljunk magunknak egy világot; szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán; Erdélyi Kárpát-Egyesület, Stockholm, 2009 (Határtalan hazában, 7.)
  • Gondolat-kísérletek Szabédi László életművében. Szabédi Napok. 2010. május 7-9.; szerk. Dávid Gyula, előszó Kántor Lajos; EMKE, Kolozsvár, 2010
  • Tizenhat magyar sikertörténet; szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán; Erdélyi Kárpát-Egyesület, Stockholm, 2012 (Határtalan hazában, 8.)
  • Főúr, írja a többihez. Bajor Andor emlékezete; szerk. Bajor Ella, Dávid Gyula; Polis, Kolozsvár, 2017

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Váry O. Péter: Kriterion Koszorú Dávid Gyulának. 3szek.ro. Háromszék, 2009. december 16. . (Hozzáférés: 2021. október 16.)
  2. ↑ Hazám-díjat kapott Kulka János (hu-HU nyelven). 24.hu, 2019. november 16. (Hozzáférés: 2019. november 16.)

Források

További információk

  • Kortárs magyar írók 1945–1997
  • Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára; szerk. Dáné Tibor Kálmán, Demény Péter; EMKE–Mentor, Kolozsvár–Marosvásárhely, 2008
  • Corollarium. Köszöntőkötet a 90 éves Dávid Gyula tiszteletére; szerk. Bartha Katalin Ágnes; EMKE–Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2018

Kapcsolódó szócikkek