Radó Béla
Mai cikkünkben a Radó Béla világába fogunk beleásni, egy izgalmas témába, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Radó Béla eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ezen a vonalon fogjuk feltárni eredetét, időbeli alakulását és mai jelentőségét. Ezen kívül elemezzük, hogy a Radó Béla hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait, a kultúrától a technológiáig, és hogyan lesz a jövőben is a főszereplő hatása. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Radó Béla lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál. Ezt nem veszítheted el!
| Radó Béla | |
 | |
| Született | Rosenberg Bernát 1876. május 8. Pécs |
| Elhunyt | 1963. január 10. (86 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | |
| Szülei | Rosenberg Lipót Fischl Netti |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radó Béla témájú médiaállományokat. | |
Radó Béla, 1931-ig Rosenberg[1] (Pécs, 1876. május 8.[2] – Budapest, 1963. január 30.)[3] magyar színigazgató, színész, Radó Vilmos színész édesapja.
Élete
Rosenberg Lipót és Fischl (Fischel) Netti fia. 1900-tól daltársulati igazgatóként működött, 1911-ben belépett az Országos Színészegyesületbe. 1912-től vidéken dolgozott, mint kerületi színigazgató. Munkáját elismerés kísérte, társulatát jól szervezte. 1912-től Nyitrán és Fejér vármegyében, 1914-ben Csornán, 1918–19-ben Szegeden, 1919–20-ban Karcag–Kisújszállás–Békés, 1921-től Hajdú–Békés környékén, 1924-től 1926-ig Dunaföldvár–Dombóvár–Nagyatád–Csurgó–Barcs–Siklós, 1926 és 1929 között pedig Szekszárd–Keszthely–Kőszeg állomásokon volt fellépésük. 1928 nyarán az esztergomi Fürdő Szálló színháztermében több hetes színházi szezont nyitott meg társulatával.[4] 1922-ben tanácsossá nevezték ki az Országos Színészegyesületnél, 1940-ben nyugállományba vonult. 1945 után kisebb szerepekre kérték fel a Nemzeti Színházban. Komikus epizódszerepeket játszott.
Magánélete
1902. március 22-én Keszthelyen házasságot kötött Tolnay Kornélia Matild (1879–1914) színésznővel.[5]
Fontosabb szerepei
- Cléante (Molière: Tartuffe)
- D'Obigny márki (Verdi: Traviata)
- Orrondi (Shakespeare: Szentivánéji álom)
Jegyzetek
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 191662/1931. Forrás: MNL-OL 30803. mikrofilm 259. kép 1. karton
- ↑ Születési bejegyzése a pécsi izraelita hitközség születési akv. 91/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.)
- ↑ Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 236/1963.
- ↑ Esztergom XXXIII. évfolyamm 1928. július 29. 2. oldal
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a keszthelyi polgári házassági akv. 21/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 9. o.
