Szekszárd

Szekszárd
A belvárosi katolikus templom, a Törvényszék, a városháza, a megyeháza, a Fő tér és a Garay tér
A belvárosi katolikus templom, a Törvényszék, a városháza, a megyeháza, a Fő tér és a Garay tér
Szekszárd címere
Szekszárd címere
Szekszárd zászlaja
Szekszárd zászlaja
Mottó: A jövő városa / Az élhető város
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállásmegyeszékhely
megyei jogú város
PolgármesterGyurkovics János alpolgármester (Fidesz-KDNP, ügyvivőként)
Irányítószám7100
Körzethívószám74
TestvértelepüléseiLista
Népesség
Teljes népesség30 057 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség341,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100–180 m
Terület96,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″46.355833333333, 18.70388888888946.355833°N 18.703889°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″46.355833333333, 18.70388888888946.355833°N 18.703889°E
Szekszárd (Tolna vármegye) Szekszárd Szekszárd Pozíció Tolna vármegye térképén
Szekszárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekszárd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szekszárd területén talált római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából

Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével.

Nevének eredete

Kézai Simon szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) A legvalószínűbb feltevés, hogy a szög-szár-d név a szögsárga vagy a fehér színnévből keletkezett. Ez nyilvánvaló, ha tudjuk, hogy Szent László lovát Szögnek hívták s a hatvan templomi falképen László herceg lova csaknem mindig fehér. Néhány esetben fehér pettyes (almásderes) s csak egy esetben barna. A szög szó nyelvünkben tehát fehéret vagy szőkét jelent. A szár jelentése is lehet fehér.

Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint Szekszárd neve félig-meddig elavult szár (kopár, kopasz, tar) szavunkból eredhet: „Innen a Szárhegy helynév Erdélyben, és I. Béla király Szegszár neve, ki szeg szinű, és kopasz fejü volt, s ebből származott volna Szegszárd helynév. »Es viteték az szegszárdi monostorban, kit még éltében rakattatott vala; de miért hogy ennen maga és (is) szár homloku vala, az ő akaratja szerént nevezteték Szegszárdnak«. (Carthausi névtelen. Toldy F. kiadása 94. l.).«”

A Földrajzi nevek etimológiai szótára a fentiektől némileg eltérően a helység nevét a régi magyar szegszár (sötétsárga, barnássárga) színnévből származtatja, ami a -d kicsinyítő képzővel egy személynévvé válhatott és így lehetett előzménye a városnévnek.

Fekvése

A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. Északi határában halad el a Sió. A városban több patak is folyik: a Szekszárdi-Séd (Remete-patak), Parászta-patak (Parásztai-Séd), Völgységi-patak.

Közlekedés

Közúthálózat

Szekszárdot az M6-os autópályán, a Budapesttől Pécsen át Barcsig tartó 6-os főúton, Szeged felől pedig Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os főúton lehet megközelíteni, Sárbogárddal és Székesfehérvárral a 63-as, Tamásival és Siófokkal a 65-ös főút köti össze. A várostól északra fekvő Szent László hidat, amely a tervek szerint a majdani M9-es autópálya része lesz, 2003-ban adták át.

A környező települések közül Tolna központjával az 5112-es, Őcsénnyel és Deccsel az 5113-as, illetve az 5114-es utak kötik össze, Sióagárd pedig a 65-ös főútból kiágazó 63 123-as számú mellékúton érhető el a város felől. Határszélét érinti még délen a Szálkát kiszolgáló 5601-es út is.

Vasút

Szekszárd vasútállomása a város felől

Vonattal a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szekszárd-Palánk és Őcsény között található. Két óránként InterRégió márkanevű vonatokkal utazhatunk a Baja–Székesfehérvár viszonylaton, Sárbogárdon InterCity csatlakozásra van lehetőség Pécs és Budapest felé. A vonalon napi 1 pár budapesti expresszvonat is közlekedik, Desiro motorvonatból kiállítva.

Helyi közlekedés

A városban kizárólag autóbuszok járnak a városrészek között. Egy átszállással szinte mindenhonnan mindenhova el lehet jutni. A szolgáltatást a Volánbusz Zrt. látja el, többnyire 2007-es évjáratú alacsony padlószintű Euro4-es motorokkal szerelt Mercedes Conecto típusú szóló autóbuszokkal, a jelenleg hatályos, többször meghosszabbított közszolgáltatási szerződés értelmében addig, amíg sikeres pályáztatás útján kiválasztásra kerül a szolgáltató vagy új közszolgáltatási szerződés nem köttetik az önkormányzat és a Volánbusz Zrt. között.

Az utóbbi években a város sok pénzt fordított a közösségi közlekedés modernizálására. A buszokban található globális helymeghatározáson alapuló (GPS) utastájékoztató rendszert összehangolták a főbb megállókban 2015-ben kiépített LED-es utastájékoztató táblákkal, melyek jelzik, hogy hány perc múlva érkezik a következő busz az adott megállóba. A 2015-ös és 2016-os években a város gerincvonalán több autóbuszöböl és egy autóbusz-forduló is megújult. A sokszor erősen megsüllyedt, deformálódott aszfaltburkolatot könnyebben javítható, ellenállóbb térköves borítás váltotta. A helyi vonal és menetrend 2010-2022 változatlan volt, ám a változtatás a elkerülhetetlen volt 2022-re. A helyi buszközlekedést használók száma ugyanis évek óta folyamatosan csökkent, a jegyek és bérletek értékesítéséből származó bevételek évről évre elmaradtak az előző évi adatokhoz képest, miközben a szolgáltatás üzemeltetési költségei folyamatosan növekedtek (bérköltség és amortizáció). A bevétel- és utasszám-csökkenés oka részben demográfiai: egyre több a 65 év feletti utazó (akik ingyenesen vehetik igénybe a szolgáltatást), valamint kimutatható a fiatalok tanulási vagy munkahelyi okok miatti elvándorlása is (csökkenő bevétel tanuló/nyugdíjas bérletekből). A veszteséges üzemeltetés többletterhét, ami 2010-2022 között évi 100-200 millió forintra rúgott, a közszolgáltatási szerződés értelmében Szekszárd város költségvetése hivatott kompenzálni.
A 2022-es vonalhálózat és menetrend módosítással a költségek csökkentése érdekében egyes járatok megszüntetésre, mások összevonásra kerültek, illetve a közeli településekre közlekedő helyközi járatok lettek a helyi közlekedésbe bevonva.
2023-ban az önkormányzat a továbbra is magas költségek csökkentése érdekében több vonalat megszüntetett, több vonalat lerövídített, illetve a járatok számát is csökkentette.

Két pályaudvarral rendelkezik a város:

2007-ben beszerzett új alacsony padlós MB Conecto típusú autóbusz. Ilyen busszal látja el a város közlekedését a Volánbusz Zrt. Vonalhálózat

2023. augusztus 12-tól:

Története

Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el.

A jámbor Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyíthatatlan betegségbe esett; az ország néminemű dolgai miatt félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból. A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd. Merthogy Béla szög színű volt és szár, azért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát.
Kálti Márk: Képes krónika

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilajeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1795-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei: a városháza, a megyeháza, a kórház, több templom.

Leírás a településről a 18. század végén:

„Magyar, és német elegyes Mezőváros Tolna Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, fekszik Sár vize mellett, Tolnához egy jó magyar mértföldnyire. Hajdan nevezetes gazdag Apátúrsága vala, és a’ Benediktinusoknak jeles Klastromjok itten, mellyet II. BÉLA Király 1061-dikben fundált, ’s teste is ide helyheztettetett, de az Ozmanok’ járma alatt elenyészett; virágzásakor száz lovasokkal segéllették a’ Királyt. Szerentsétlenűl elégett e’ Városnak nagy része 1795-ben, nevezetes Szentegyházával egygyütt, de azólta jelesen felépíttetett; postája, ispotállya is van. Legnevezetesebb épűlet benne a’ Vármegyeháza, mind igen kies fekvéséért, mind pedig Várhoz hasonlító épűletére nézve; határja jó termékenységű, veres borai híresek, és külső Országra is elhordatnak; lakosai kézi mesterségekkel, és gazdáskodással élnek; vagyonnyai külömbfélék.” (Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.

A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

2019. március 8-án történt a városban egy, az egész országot megrázó gyerekgyilkosság.

Lakossága az utóbbi években folyamatosan csökken.

Népesség

Szekszárd lakónépessége 2011. január 1-jén 34 296 fő volt, ami Tolna vármegye össznépességének 14,9%-át tette ki. A város Tolna vármegye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 356,2 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1158 nő jut. 2019-ben a férfiaknál 72,48, a nőknél 78,50 év volt a születéskor várható átlagos élettartam Tolna vármegyében. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 8%-a, mintegy 2773 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Szekszárd lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1990-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 36 840-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Szekszárdon, mint 1980-ban.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló szekszárdiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportok
Nemzetiség Népesség (2011)
Német Német 1569
Romani Cigány 698
Román Román 62
Horvát Horvát 40
Szerb Szerb 38

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 36 219 fő volt, ebből a válaszadók 39 642 fő volt (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál), 34 656 fő magyarnak, míg 417 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 1812 fő német, 53 fő horvát és 42 fő szerb etnikumnak vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 34 296 fő volt, ebből a válaszadók 31 831 fő volt, 29 058 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a cigány (698 fő) és a román (62 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött Szekszárdon. Németnek (1569 fő), horvátnak (40 fő) és szerbnek (38 fő) vallók száma kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Szekszárdon él a legtöbb magát románnak, szerbnek, szlováknak és lengyelnek valló nemzetiségi.

Vallási összetétel

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Szekszárdon a lakosság több mint fele (68,3%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (53,9%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 19 399 fő, míg a görögkatolikusok 113 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (3756 fő) és evangélikusok (1156 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (14 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 12 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (8%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 22,6%-a vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Szekszárdon a lakosság kevesebb mint a fele (47,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, amelynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (36,8%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 12 567 fő, míg a görögkatolikusok 56 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (2398 fő) és evangélikusok (818 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (13 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 12 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (28,9%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 23,6%-a vallotta magát.

Oktatás

Alapfokú oktatás

(Régebbi 1.számú és 2.számú általános iskola egybe olvadt)

Középfokú oktatás

Felsőoktatás

Címer

A címeren kék mezőben négysoros vörös terméskőből épült várfal közepén hasonló anyagból emelt nyílt torony áll, a török idők után ismét keresztény templommá alakított bencés rendi templom emlékére. Közepén gerenda osztja ketté, a felső részben arany szőlőfürt lóg, az alsó részben pedig harang csüng alá. A tornyot (címertanilag) bal oldalról három arany búzakalász, jobbról a nemes borok vidékét jelképező kétfürtű szőlőtőke fogják közre. A pajzsot szőlőlevelek formáját idéző címerkorona díszíti.

Nevezetességei

Múzeumok

Rendezvények

Épületegyüttesek

Szekszárd – Megyeháza-Bencés Apátság maradványai

Belváros:

Luther tér

Épületek:

Egyéb látnivalók:

Szent István tér Wosinsky Mór Megyei Múzeum

Épületek:

Egyéb látnivalók:

Garay tér

Épületek:

Egyéb látnivalók:

Béla király tér A Törvényszéki Palota ügyészségi része A Törvényszéki Palota bírósági része A Belvárosi templom épülete az I. Béla király téren

A teret a legtöbb forrás egyszerűen „Béla tér” néven említi.

Épületek:

Egyéb látnivalók:

Széchenyi utca További látnivalók A Szentháromság-szobor a háttérben a Belvárosi templommal Szobrok Garay János szobra Bezerédj István emlékműve Szent László szobra Lesenyei Márta: Béla király – szoborcsoport Az oszlop tetején három alak foglal helyet: Alul, az oszlop körül végigfutó, hétszög alakú homokkő párkány a hét szentséget jelképezi. Eredetileg ide kellett kitenni a szentelésre váró húsvéti sonkát. Az oszlop tövében álló szobrok: Legalul, a déli oldalon álló jelképes sír kovácsoltvas ajtaja a barokk fémművesség szép darabja, a város legrégebbi ilyen emléke. Mögötte szent Rozália pihenő szobra egy ismeretlen helybéli mester alkotása. A talapzat mindhárom oldalán egy-egy kőtáblán latin nyelvű kronosztichon olvasható: szövegeikben a római számként is értelmezhető betűk összege az 1740-es évszámot adja. A három tábla szövege magyarul: A Szekszárdi Kaszinó választmánya 1896-ban döntötte el, hogy szobrot állít Bezerédj Istvánnak. A pénz nagyon lassan gyűlt, a döntő áttörést a Simontsits Elemér által 1903. február 14-én rendezett „vívóakadémia” hozta meg – ennek bevétele jelentősen hozzájárult a szoboralaphoz. Radnai Gyula szobrászművész egy félkör alakú építményben elhelyezendő mellszobrot tervezett, de ebből a különféle részletkérdések vitája miatt nem lett semmi. 1911-ben a Kaszinó választmánya Jankovich Gyula és Horvay Gyula szobrászművészekkel pályáztatta meg az újabb szobortervet. A megvalósítás ezúttal a háború miatt hiúsult meg, mivel az ezt követő inflációban az összegyűjtött pénz értékét vesztette. 1941-ben a százéves fennállását ünneplő Szekszárdi Kaszinónak sikerült elég támogatót találnia egy, az eredeti elképzelésnél szerényebb kivitelű mellszobor felállításához. A munkát egy helybeli fiatal szobrászművészre, Konrád Sándorra bízták. A szűkös anyagiak miatt ideiglenesen alumíniumból elkészített szobrot 1942-ben állították fel a Megyeháza bejárata elé (később sikerült bronzba önteni). Eredeti helyén 1970-ig állt, jelenlegi helyére több évi huzavona után került. A talapzaton három dombormű látható: A domborműveket Bodnár István kis versei magyarázzák.

Götz Sándor szobrászművész alkotását 1976-ban állították fel.

Közélete

Parlamenti képviselete

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város a Tolna megyei 1. számú választókerülethez tartozott. Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében az új Tolna vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület székhelye.

Név Párt Terminus Választókerület
Dr. Ternák Gábor MDF 1990–1994 Régi Tolna megyei 1. sz. választókerület
Dr. Jánosi György MSZP 1994–1998
Dr. Braun Márton Fidesz 1998–2010
Horváth István Fidesz 2010–2014
Fidesz 2014–2018 Tolna vármegyei (2022-ig: megyei) 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Fidesz 2018–2022
Fidesz 2022–

Polgármesterei

2023-ban a város önkormányzatának közgyűlése menesztette Ács Rezső polgármestert, mert kiderült, hogy olyan helyen is vállalt munkát, ami összeférhetetlen volt a városvezetői tisztségével. Ács bíróságon támadta meg a döntést, de első-, majd október 17-én másodfokon is elvesztette a pert. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése értelmében így az időközi választásig vagy a 2024 évi önkormányzati választásig Gyurkovics János alpolgármester vált jogosulttá a polgármesteri feladatok ügyvezetőként történő ellátására.

Híres emberek

Testvérvárosok

Galéria

Jegyzetek

  1. a b Ács Rezső már csak ügyfélként léphet be a szekszárdi városházára (magyar nyelven). TEOL, 2023. június 21. (Hozzáférés: 2023. június 21.) Közlemény a Polgármester tisztségének megszűnéséről (magyar nyelven). Szekszárd.hu, 2023. június 21. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
  2. https://szekszard.hu/hu/onkormanyzat/testver-partnertelepulesek#lugos
  3. http://www.primarialugoj.ro/Continut_site/Despre_Lugoj/Orase_infratite/Szekszard/szekszard.html
  4. https://szekszard.hu/hu/onkormanyzat/testver-partnertelepulesek#facsad
  5. https://szekszard.hu/hu/onkormanyzat/testver-partnertelepulesek#bietigheim
  6. https://szekszard.hu/hu/onkormanyzat/testver-partnertelepulesek#bezons
  7. https://szekszard.hu/hu/onkormanyzat/testver-partnertelepulesek#obecse
  8. https://szekszard.hu/hu/onkormanyzat/testver-partnertelepulesek#waregem
  9. https://szekszard.hu/hu/onkormanyzat/testver-partnertelepulesek#tornio
  10. https://szekszard.hu/hu/onkormanyzat/testver-partnertelepulesek#ravenna
  11. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  12. Szegzárd Szálló kincsestolnamegye.hu
  13. Pl. az 1830-as években ebben az alakban tűnik fel nyomtatásban a római katolikus halotti anyakönyv fejlécében.
  14. "enim calvus et colore brunus erat" – Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Budapest, Osiris. 1999, 114. – SRH I. Budapest, Nap Kiadó (reprint). 1999, 180.
  15. László Gyula, A Szent László legenda középkori falképei. Budapest, 1993, 23., 19. jegyzet és 65, 69, 96, 147, 152 kép
  16. Klima László: Fehér és fekete. Duális társadalmi struktúrák a népvándorlás kori népeknél. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXX–XXXI. évf. 2. sz. (1993) 115–126. o. ISSN 0544-4225
  17. Jankovich Marcell: Csillagok közt fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Budapest, 2006, 12., 150. 3. jegyzet
  18. Pais Dezső: A veszprémvölgyi apácák görög oklevele, mint nyelvi emlék. In: Szent István Emlékkönyv. Budapest (reprint), 1988, 621–625.
  19. Czuczor és Fogarasi 1870
  20. Kiss Lajos 602. o.
  21. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  22. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  23. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  24. Szekszárd – augusztus 12-től változás a helyi közlekedésben. Volánbusz, 2023. augusztus 8.
  25. Dr. Papp-Váry, Árpád. Középiskolai történelmi atlasz. Budapest: Cartographia Kft., 43. o. (2005). ISBN 963 352 557 8 CM 
  26. a b c d Területi adatok – Budapest. KSH. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  27. 6.1.7. Születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor (2001–)
  28. a b Területi adatok – Jász-Nagykun-Szolnok megye
  29. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  30. http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  31. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  32. Területi adataok – Pest megye. KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  33. a b http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  34. a b https://24.hu/belfold/2020/08/06/megszunik-ket-iskola-szekszardon/
  35. Baka múzeum
  36. Törökfürdő
  37. A mi kis városunk. . (Hozzáférés: 2010. november 1.)
  38. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. november 1.)
  39. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  40. Tolna megye 1. számú választókerületének választási eredményei
  41. Szekszárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  42. Szekszárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  43. Szekszárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  44. Szekszárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  45. Szekszárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  46. Szekszárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  47. Szekszárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  48. Szekszárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  49. a b Megszületett a bírósági döntés, jogerősen is felmentették Szekszárd összeférhetetlenséggel vádolt polgármesterét a tisztségéből. www.atv.hu (2023. október 17.)

Források

További információk

Commons:Category:Szekszárd A Wikimédia Commons tartalmaz Szekszárd témájú médiaállományokat.