Prekoračani
Ez a cikk a Prekoračani témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalom különböző szféráiban. A Prekoračani rendkívül releváns téma, amely számos vitát, tanulmányt és kutatást adott az elmúlt években. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van az emberek mindennapi életére, valamint befolyása különböző területekre, mint például a gazdaság, a technológia, a kultúra, a politika stb. Ezért elengedhetetlen a Prekoračani ismerete és megértése elmélyítése, hogy elemezhessük hatókörét, következményeit és lehetséges megoldásait.
| Prekoračani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Csacsince |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33514 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 14″, k. h. 17° 43′ 37″45.570479°N 17.726826°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 14″, k. h. 17° 43′ 37″45.570479°N 17.726826°E | |
 | |
Prekoračani (1857-ig Semerdžič Gornji, 1857-ben Prekoriječani) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Csacsincéhez tartozik.
Fekvése
Verőcétől légvonalban 39, közúton 50 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 19 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység északi részén, a Vojlovica-patak partján fekszik.
Története
Feltehetően a 18. században keletkezett a raholcai uradalom területéhez tartozó Szemerdics északnyugati határában, a Mihalovics család birtokán. Lakói Boszniából betelepült pravoszláv szerbek voltak. Az első katonai felmérés térképén már láthatók házai a falu határában. A második katonai felmérés térképén „Dorf Semerdžić Gornji” néven találjuk. 1857-ben 63, 1890-ben 78 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során már 1991 kora őszén szerb ellenőrzés alá került. A horvát csapatok, melyek fő erejét a našicei 132. dandár képezte 1991. december 3-án az Orkan ’91 hadművelet első szakaszában foglalták vissza. A lakosság elmenekült és később is csak néhány idős ember tért vissza. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 63 | 0 | 0 | 78 | 0 | 0 | 0 | 0 | 79 | 84 | 53 | 58 | 48 | 44 | 5 | 0 |
(1948-ig településrészként, 1953-tól önálló településként. 1869-ben, 1880-ban, valamint 1900 és 1931 között lakosságát Pušinához számították.)
Jegyzetek
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
További információk
- A község turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
