Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Žabnjača-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Žabnjača az elmúlt években nagy jelentőségű téma volt, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken. Fontos megérteni a Žabnjača jelentőségét, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során, valamint a rajta létező különböző nézőpontokat. Különböző nézőpontok és releváns adatok feltárásával igyekszünk megvilágítani a Žabnjača-et és annak társadalmunkra gyakorolt hatását.
Žabnjača | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Verőce-Drávamente |
Község | Crnac |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 33507 |
Körzethívószám | (+385) 33 |
Népesség | |
Teljes népesség | 9 fő (2011)[1][2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 93 m |
Terület | 8,24 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Žabnjača falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Crnachoz tartozik.
Verőcétől légvonalban 45, közúton 56 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Drávamenti-síkságon, Crnac és Krcenik között fekszik.
A település 19. század második felében keletkezett Crnac északi, Zablače nevű határrészén. 1880-ban 19, 1910-ben 56 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 80%-a magyar, 18%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1993-ban a független horvát állam keretei között újra megalakult önálló Crnac község része lett. 2011-ben 9 lakosa volt.
Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 19 | 11 | 22 | 56 | 43 | 155 | 118 | 127 | 114 | 27 | 20 | 16 | 10 | 9 |
(1880-tól településrészként, 1953-tól önálló településként.)