Gornje Kusonje
Mai cikkünkben a Gornje Kusonje lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva annak különböző oldalait és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. A Gornje Kusonje a keletkezésétől a mai fejlődéséig érdeklődés és vita tárgya volt, felkeltette a szakértők és a rajongók kíváncsiságát. Ezen a vonalon többet megtudhatunk a Gornje Kusonje-ről és a társadalomban betöltött relevanciájáról, valamint a mindennapi szempontokra és a különböző tudományágak fejlődésére gyakorolt hatásáról. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Gornje Kusonje történetében, jelenlegi eseményeiben és jövőjében.
| Gornje Kusonje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Atyina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33520 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Terület | 11,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 47″, k. h. 17° 34′ 30″45.713000°N 17.575000°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 47″, k. h. 17° 34′ 30″45.713000°N 17.575000°E | |
 | |
Gornje Kusonje falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Atyinához tartozik.
Fekvése
Verőcétől légvonalban 20, közúton 25 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re északra, a Papuk-hegység területén, a Csagyavica-patak völgyétől és a Szalatnokról Daruvárra menő főúttól északra fekszik. A főútról egy rövid bekötőút vezet a faluba.
Története
Kusonje település valószínűleg a török hódoltság idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. Szlavónia településeinek 1698-as összeírásában „pagus Kuszonye” néven 12 portával szerepel.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gorni Kusonie” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kuszonye Gornye” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kuszonye (Gorne/Felső)” néven 36 házzal, 201 katolikus vallású lakossal szerepel.[4]
1857-ben 248, 1910-ben 360 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 70%-a szerb, 29%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben a falu lakosságának 74%-a szerb, 25%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a többségben szerbek lakta település 1991 októberének elején már szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. slatinai dandárja az Orkan-91 hadművelet során 1991. december 10-én foglalta vissza. A szerb lakosság nagy része elmenekült. 2011-ben 13 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 248 | 256 | 293 | 294 | 339 | 360 | 328 | 769 | 549 | 572 | 498 | 367 | 117 | 69 | 36 | 13 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 84. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 361. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
