A mai világban a Mali Rastovac egyre aktuálisabb beszédtémává vált. Legyen szó a tudományos életről, a politikáról, a divatról vagy a technológiáról, a Mali Rastovac nyomot hagyott, és jelentős hatást gyakorolt a társadalomra. Fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a Mali Rastovac hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, és megértsük, hogyan változtatta meg gondolkodásunkat, cselekvésünket és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mali Rastovac többféle dimenzióját és a mai világ alakításában betöltött szerepét.
Mali Rastovac | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Verőce-Drávamente |
Község | Crnac |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 33507 |
Körzethívószám | (+385) 33 |
Népesség | |
Teljes népesség | 35 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 95 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Mali Rastovac (1931-ben Maloobradovački Rastovac) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Crnachoz tartozik.
Verőcétől légvonalban 50, közúton 64 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Drávamenti-síkságon, Breštanovac és Veliki Rastovac között fekszik.
A 20. század elején keletkezett Donje Predrijevo keleti, Rastovac nevű határrészén. Az 1913-as helységnévtárban még Veliki Rastovaccal együtt Orahovički Rastovac néven 118 lakossal szerepel.[2] Lakosságát 1931-ben számlálták meg először önállóan, akkor Maloobradovački Rastovac néven 191 lakosa volt. 1991-ben lakosságának 73%-a horvát, 26%-a szerb nemzetiségű volt. 1993-ban a független horvát állam keretei között újra megalakult önálló Crnac község része lett. 2011-ben 54 lakosa volt.
Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 191 | 216 | 262 | 252 | 200 | 139 | 130 | 79 | 54 |