Nikápoly

Ez a cikk a Nikápoly témával foglalkozik, amely az évek során érdeklődés és vita tárgyát képezte. A mai társadalomban a Nikápoly alapvető szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein, és mindent befolyásol, a másokhoz való viszonyunktól kezdve a személyes és szakmai szintű döntéseinkig. Ez a téma a mai aktualitása miatt felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Ezek mentén a Nikápoly különböző nézőpontjait és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító perspektívát adjanak, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse e téma fontosságát a mai társadalomban.

Nikápoly (Никопол)
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyePleven
Irányítószám5940
Körzethívószám06541
Népesség
Teljes népesség4151 fő (2024. márc. 15.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Terület35,185 km²
IdőzónaEET, EEST
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 41′ 55″, k. h. 24° 53′ 33″43.698571°N 24.892409°EKoordináták: é. sz. 43° 41′ 55″, k. h. 24° 53′ 33″43.698571°N 24.892409°E
Nikápoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikápoly témájú médiaállományokat.

Nikápoly, bolgárul: Никопол (Nikopol), város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján. Vele szemközt a Duna túlsó partján Turnu Măgurele román város fekszik.

Története

A nikápolyi csata, Jean Froissart miniatűrje a Flandriai Krónikában

A várost Hérakleiosz bizánci császár alapította 629-ben, a perzsák felett aratott győzelem emlékére; ezért került a város nevébe a Niké (győzelem) szó. 1395-ben a Duna feletti várba zárkózott be az utolsó tirnovói bolgár cár, Ivan Sisman a törökök elől, de megadásra kényszerült. 1366-ban I. Lajos király legyőzött egy török sereget Nikápolynál. 1396. szeptember 25-én a nikápolyi csatában a Luxemburgi Zsigmond, I. János burgundiai herceg és Öreg Mircse által vezetett keresztes sereg vereséget szenvedett I. Bajazid szultántól. 1598-ban Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem győzelmet aratott a törökökön.

A török hódoltság idején a 40 000 fős Nikápoly a Duna-mente legjelentősebb török városává vált. Az 1806–12-es orosz-török háborúban a várost lerombolták, ezért a közigazgatást és a katonai parancsnokságot Vidinbe helyezték át. 1877. július 13-án az oroszok megtámadták, és három napi ostrom után elfoglalták.

Komp 2014-ben

Közlekedés

2010-ben adták át Bojko Boriszov és Emil Boc miniszterelnökök a Nikopol és Turnu Măgurele között közlekedő kompot. A 10 millió eurós beruházás eredményeképpen a két kompkikötő közötti távot 8–15 perc alatt teszik meg a komphajók.[2] Egy 2013-as Világbank-tanulmány szerint ez lenne az optimális hely a Románia és Bulgária közötti harmadik Duna-híd számára.[3]

Látnivalók

  • Elia kútja, római eredetű kövekből épült, kora ismeretlen
  • a vár romjai
  • Szv. Petar (Szent Péter) templom, 12.-13. század
  • Vázneszenie Marijino (Mária mennybemenetele) templom, 19. század eleje

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.grao.bg/tna/t41nm-15-03-2024_2.txt
  2. ↑ Bulgaria, Romania Linked by New Danube Ferry (angol nyelven). novinite.com Sofia News Agency, 2010. március 19. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  3. ↑ Third bridge over the Danube could be built at Nikopol - Turnu Magurele (magyar nyelven). BNR Radio Bulgaria, 2014. december 7. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)

Források