Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Nagy József (egyházi író) témáját, elemezve annak különböző aspektusait és lehetséges következményeit. A Nagy József (egyházi író) egy olyan téma, amelyről régóta vita folyik, és számos kontextusban releváns, a személyestől a szakmai szféráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nagy József (egyházi író) különböző szempontjait, valamint annak időbeli alakulását. Hasonlóképpen, megpróbálunk rávilágítani a Nagy József (egyházi író) lehetséges jövőbeli következményeire és társadalmunkra gyakorolt hatására. Reméljük, hogy ez a cikk átfogó és átfogó áttekintést nyújt a Nagy József (egyházi író)-ről, segítve az olvasókat ennek a témának és következményeinek jobb megértésében.
Nagy József | |
Született | 1907. január 10. Brassó |
Elhunyt | 2003 Kolozsvár |
Állampolgársága | román |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | lelkész, főiskolai oktató, egyházi író |
Nagy József, Uzoni (Brassó, 1907. január 10. – Kolozsvár, 2003.[1]) erdélyi magyar református lelkész, főiskolai oktató és egyházi író.
Középiskoláit szülővárosában végezte (1925), teológiai tanulmányait Kolozsvárt, Zürichben, Genfben folytatta. Lelkipásztori pályáját Déván kezdte (1933–1939), közben Losoncon a Református Teológia professzora és kolozsvári teológia magántanára. Balázsfalván lelkész (1939–1949), egyidejűleg a dél-erdélyi református egyházkerület által létrehozott nagyenyedi Református Teológia tanára. Debrecenben megszerezte a teológiai doktorátust (1942). Nyugalomba vonulásáig a kolozsvári Protestáns Teológia professzora (1949–1970).
Tanulmányokat közölt Kálvin, Bethlen Gábor, Zwingli, Luther Márton, Karl Barth, I. Apafi Mihály, Honterus, Veit Stoss életéről. Írásait a Református Szemle, Reformátusok Lapja, Teológiai Szemle, Evangelisches Kirchenblatt, Brassói Lapok, Igazság, Erdélyi Hírlap közölte. Szerkesztette a Brassói Diákok, Ifjú Erdély, Református Közlöny c. lapokat (1925-43).