Modrus-Fiume vármegye
A következő cikkben megvizsgáljuk, hogy a Modrus-Fiume vármegye milyen hatással volt a mai társadalom különböző aspektusaira. A Modrus-Fiume vármegye eredetétől napjainkig a kutatók, szakértők és a nagyközönség érdeklődésének témája volt. Ebben a cikkben elemezzük a Modrus-Fiume vármegye-hez kapcsolódó különböző perspektívákat, valamint a technológia, a kultúra, a politika és a gazdaság területén gyakorolt következményeit. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Modrus-Fiume vármegye hogyan befolyásolta és változtatta meg interakciónk, kommunikációnk és navigációnk módját a mai világban. Kétségtelen, hogy a Modrus-Fiume vármegye jelentős nyomot hagyott társadalmunkban, és továbbra is releváns téma lesz a jövőben is.
| Modrus-Fiume vármegye | |||
| |||
| Ország |
| ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | horvátok, szerbek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4.879 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Modrus-Fiume vármegye térképe | |||
 | |||
| Modrus-Fiume vármegye domborzati térképe | |||
Modrus-Fiume vármegye (horvátul: Modruš-Rijeka, Modruško-riječka županija, németül: Komitat Modrusch-Fiume, olaszul: Modrussa-Fiume, szlovákul: Modrušsko-skorjecká župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részén. 1991 óta a független Horvátország területéhez tartozik.
Földrajz
A vármegye területe nagyrészt hegység volt. Északról Krajna tartomány, illetve Zágráb vármegye, keletről Zágráb vármegye, illetve Bosznia, délről Lika-Korbava vármegye, nyugatról pedig az Adriai-tenger, Fiume és Isztria tartomány határolta.
Történelme
A vármegye a 12. században lett a Magyar Királyság része, mert ekkor jött létre a magyar–horvát perszonálunió. Maga a vármegye a 18. században jött létre. 1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része volt. A második világháború alatt a Független Horvát Államhoz tartozott, ezután újra Jugoszlávia része volt. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 231.654 lakos volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye nyolc járásra volt felosztva:
- Csabari járás, székhelye Csabar (horvátul: Čabar)
- Cirkvenicai járás, székhelye Cirkvenica (horvátul: Crikvenica)
- Delnicei járás, székhelye Delnice
- Ogulini járás, székhelye Ogulin
- Szusáki (horvátul: Sušak) járás, székhelye Bakar
- Szluini járás, székhelye Szluin (horvátul: Slunj)
- Vojnicsi járás, székhelye Vojnics (horvátul: Vojnić)
- Vrbovszkói járás, székhelye Vrbovszkó (horvátul: Vrbovsko)
