Mándy Stefánia

Mai cikkünkben a Mándy Stefánia-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Mándy Stefánia egy olyan téma, amely a mai társadalomban való relevanciája miatt sok emberben kíváncsiságot és érdeklődést vált ki. Ebben a cikkben a Mándy Stefánia-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig. Emellett elemezzük a terület szakértőinek véleményét, és olyan releváns adatokat mutatunk be, amelyek segítenek jobban megérteni a Mándy Stefánia-et és annak mai jelentőségét. Kétségtelen, hogy a Mándy Stefánia olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük hatását a modern élet különböző területein.

Mándy Stefánia
Született1918. november 5.
Budapest
Elhunyt2001. július 7. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaTábor Béla
Gyermekei
Foglalkozása
  • költő
  • fordító
  • művészettörténész
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1941, bölcsészettudomány)
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (2001)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető

Mándy Stefánia (Budapest, 1918. november 5. – Budapest, 2001. július 7.) költő, műfordító, művészettörténész.

Élete

1936–1941 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Költőként a Szép Szónál indult. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1945–1949 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar pedagógiai tanszékének megbízott előadója volt. Az Újhold (folyóirat) és a Válasz közölte verseit. Az 1950-es években kizárták az Írószövetségből, melynek megalapításában korábban komoly szerepe volt. 1989-ben rehabilitálták. 1949-től fordított, 1963-tól művészettörténeti írásokat és gyermekverseket is publikált. Versei 1948–1989 között csak külföldön jelenhettek meg. 1945–1949 között, valamint az 1960-as években előadásokat tartott az Európai Iskola művészeiről, Moholy-Nagy László és Kassák Lajos művészetéről, illetve modern magyar képzőművészeti egyéni és csoportkiállításokat rendezett és nyitott meg.

Családja

Szülei dr. Mándy (Mandel) István (1884–1945)[1] ügyész és Temesváry Blanka.[2] Nagybátyja Temesváry Miklós egyetemi magántanár.

Apai nagyszülei dr. Mandel Sámuel és Kempner Adrienne (1853–1943),[3] anyai nagyszülei dr. Temesváry Rezső (1864–1944)[4] szülész-nőgyógyász, igazgató főorvos és Galitzenstein Laura (1868–1941)[5] voltak.

Férje Tábor Béla filozófus volt 1945-től. Gyermekei; Tábor Ádám (1947) és Tábor Eszter (1952), mindketten írók, költők.

Díjai, elismerései

Művei

  • 1941 A lélek lép, lebben sután (versek)
  • 1941 A gyermek a magyar regényirodalomban (tanulmány)
  • 1946 Széljegyzet Picassóhoz (tanulmány)
  • 1963 Az Európai Iskola és előzményei (tanulmány)
  • 1964 Ikrek könyve (gyermekversek)
  • 1964 Vajda Lajos (kismonográfia)
  • 1965 A cinóberpiros madár (gyermekversek)
  • 1967 Bálint (könyv, franciául)
  • 1968 Anna Margit (tanulmány)
  • 1969 Vajda Júlia (tanulmány)
  • 1970 A kés, a kéz, a hal (versek, Párizs)
  • 1973 Vajda Lajos-mappa (előszó)
  • 1979 Eszterlánci tánc (gyermekversek)
  • 1979 Jakovits József szobrairól (tanulmány)
  • 1979 Mindenki lót, mindenki fut (gyermekversek)
  • 1980 Vajda Júlia útja (tanulmány)
  • 1982 Itt és most (tanulmány)
  • 1983 Vajda Lajos (nagymonográfia)
  • 1987 Ország Lili és a nyugati fal (tanulmány)
  • 1987 Én-Te-Szó. Ferdinand Ebner Pneumatológiai Töredékeiről (tanulmány)
  • 1987 Játékzivatar (gyermekversek)
  • 1989 Mértéktan és szivárványtanítás. Az esztétikum Szabó Lajos prizmatikájában (tanulmány)
  • 1990 A természet rejtett arca. Száz éve született Kállai Ernő (tanulmány)
  • 1991 Kassák az utolsó öt évben (tanulmány)
  • 1992 Az ellopott történelem. Versek 1944–1992
  • 1995 Mozaikrészecskék egy Egészhez. Tábor Béláról (tanulmány)
  • 1996 Szubjektív barokk (tanulmány)
  • 1997 Veszelszky Béla: az egyetlen kísérlet (tanulmány)
  • 1999 Scintilla (versek)
  • 2000 Egy halott álmaiból (próza)
  • 2000 Paul Klee álomképvilága (tanulmány)

Műfordításai

  • 1950 P. P. Versigora: „Tiszta lelkiismeretű emberek” (Bácskai Tamás fordításának átdolgozása)
  • 1952 V. Poltorackij: „Úton és otthon”
  • 1953 V. M. Zimenko: „A szovjet arcképfestészet”
  • 1955 A. Szerafimovics: „Vasáradat”
  • 1959 K. Bruckner: „A Veréb FC”
  • 1959 I. A. Krilov: „Mesék” (Szabó Lőrinccel)
  • 1963 M. V. Alpatov: „A művészet története”, 1–2. kötet
  • 1964 H. Thürk: „A hét hold völgye”
  • 1965 Sz. J. Marsak: „Mennyit ér egy esztendő?”
  • 1967 B. Danielsson: „Tutajról tutajra”
  • 1969 K. G. Pausztovszkij: „Vallomások festőkről”
  • 1969 H. Wölfflin: „Művészettörténeti alapfogalmak”
  • 1970 L. Welskopf-Henrich: „A Nagy Medve fiai”
  • 1971 M. Gilard: „Gálaest a Miniklubban”
  • 1971 L. Welskopf-Henrich: „Tokei-ihto visszatér”
  • 1973 Moholy-Nagy László: „Az anyagtól az építészetig”
  • 1979 V. N. Lazarev: „Bizánci festészet”
  • 1985 H. Moore: „A szobrászatról”
  • Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak. A stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben; ford. Mándy Stefánia, előszó Zádor Anna; Magyar Könyvklub, Bp., 2001

Jegyzetek

  1. ↑ Mándy István halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 237/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  2. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1305/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  3. ↑ Mandel Sámuelné halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 120/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  4. ↑ Temesváry Rezső halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 298/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  5. ↑ Temesváry Rezsőné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 746/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)

Források