Kováts István (fotóművész)

Mai cikkünkben a Kováts István (fotóművész)-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Kováts István (fotóművész) olyan téma, amely sok ember kíváncsiságát keltette fel különböző területeken, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. A technológiától a divatig, a kultúrán és a politikán keresztül a Kováts István (fotóművész)-nek sikerült a társadalom széles körének figyelmét felkelteni. Ebben a cikkben a Kováts István (fotóművész) különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, elemezve hatását és relevanciáját a mai világban. Ne hagyja ki a Kováts István (fotóművész) lenyűgöző felfedezését!

Kováts István
Született1881. április 10.
Marosújvár
Elhunyt1942. augusztus 18. (61 évesen)
Székelyudvarhely
Állampolgársága
Foglalkozásafotográfus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kováts István témájú médiaállományokat.

Kováts István (Marosújvár, 1881. április 10.Székelyudvarhely, 1942. augusztus 18.) erdélyi magyar fotóművész.[1]

Életútja

A magyar hadsereg fogadása Székelykeresztúron (1940)

Nagyenyeden a négy polgári iskolai osztály elvégzése után fényképész pályára lépett; 1903-tól önálló, 1906-tól Székelyudvarhelyen működött. Az 1920-as évektől kezdve Haáz Ferenc Rezső etnográfus rajztanárral együtt bejárta a Székelyföldet, s falvakat, viseleteket, hagyományokat örökített meg. Fenyéden, Máréfalván, Lövétén, Muzsnán, Erdőfülén, Zetelakán, Bögözben készített felvételeit a néprajztudomány is számon tartja. Ugyanilyen művelődés- és tudománytörténeti forrásértékű a kisvárosi társas élet (Iparos Egylet, Dalegylet) mozzanatainak rögzítése. Országos fotó-kiállításokon az 1930-as években három aranyérmet szerzett; hagyatéka 40 000 fénykép-üveglemez és film-negatív. Gyűjteményében található számos fénykép a Székelyudvarhelyen megfordult írókról (Tamási Áron, Nyírő József, Móricz Zsigmond, Benedek Elek, Szemlér Ferenc, Áprily Lajos) s az ott élt Tompa Lászlóról és Tomcsa Sándorról.

Fotói megtalálhatók Ortutay Gyula a Magyar népművészet (Budapest, 1941) című kötetében, a Székelyföld írásban és képben (Budapest, 1941) című kötetben, a Székelyudvarhely – a székely anyaváros című albumban (Székelyudvarhely 1942). A "Fotó a népművészethez" című székelyudvarhelyi kiállításon (1983) külön múzeumi teremben 40 képét állították ki.

Jegyzetek

Források