Királyhegy

A mai világban a Királyhegy példátlan jelentőséggel bír a mindennapi élet különböző területein. A politikára gyakorolt ​​hatásától a technológiára gyakorolt ​​hatásáig a Királyhegy jelenléte tagadhatatlan a globális színtéren. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Királyhegy különböző dimenzióit, elemezve annak időbeli alakulását és a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ezzel az elemzéssel jobban megérthetjük a Királyhegy jelentőségét és szerepét a mai világ alakításában.

Királyhegy (Piskorovce)
Királyhegy zászlaja
Királyhegy zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterPavol Šatník
Irányítószám094 05
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség117 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület7,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 22″, k. h. 21° 43′ 55″49.106111°N 21.731944°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 22″, k. h. 21° 43′ 55″49.106111°N 21.731944°E
Királyhegy weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhegy témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Király-hegy (egyértelműsítő lap)

Királyhegy (1899-ig Piszkorócz, szlovákul: Piskorovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Sztropkótól 15 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története

1408-ban említik először. Templomának harangja 1764-ből származott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PISZKORÓCZ. Piszkorovce. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai ó hitüek leginkább, fekszik napkel. Rohozsnyikhoz 1, dél. Gyapolóczhoz 1 1/2, n. ny. Orosz Tokajhoz egygy órányira; határja 3 nyomásbéli, hegyes, köves, és agyagos, rozsot, és zabot súllyos mivelés után termesztenek, piatza Sztropkón van.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Piszkorócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Rafajócz fil. 254 g. kath., 7 zsidó lak., 475 hold szántófölddel, vizimalommal. Ut. p. N. Mihály.”[3]

Régi fatemploma 1891-ben épült, háromtornyú épület volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Királyhegy, azelőtt Piskorócz. A sztropkói uradalomhoz tartozott s annak sorsában osztozott, mígnem 1747-ben Pethő Zsigmond a sztropkói klastromnak adományozta. Újabbkori birtokosai azután a 'Sennyey és Horváth bárók voltak, a mult század közepe táján pedig Szinnyey Félix. Most nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma nagyon régi. 1500 körül épült. A falu mindössze 21 házból áll, lakosai gör. kath. vallású tótok és számuk 129. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 153, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 163 lakosából 141 szlovák és 22 ruszin volt.

2011-ben 144 lakosából 132 szlovák és 12 ruszin.

Nevezetességei

  • A falu természeti szépségeiről nevezetes.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1936-ban épült a korábbi, 1891-ben épített fatemplom helyett, amely tőle 200 m-re északabbra állt. 1989-ben megújították.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk