Pétervágása
Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Pétervágása-hez kapcsolódik, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. A Pétervágása évtizedek óta érdekelt, gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és relevanciája ma is tapintható. A történelem során a Pétervágása vitákat váltott ki, ihletforrás volt a művészek számára, és jelentős hatással volt a populáris kultúrára. Ebben a cikkben a Pétervágása legfontosabb aspektusait fogjuk megvizsgálni, a társadalomban betöltött jelentésétől az időbeli fejlődéséig.
| Pétervágása (Petrovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1412 | ||
| Polgármester | Miroslav Bobrik | ||
| Irányítószám | 094 31 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 450 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 309 m | ||
| Terület | 13,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 28′ 53″49.000000°N 21.481389°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 28′ 53″49.000000°N 21.481389°E | |||
| Pétervágása weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pétervágása témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Pétervágása (szlovákul: Petrovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése
Tapolyhanusfalvától 4 km-re délnyugatra fekszik.
Története
1412-ben „Peterwagas” néven említik először, de a falut még a 14. században egy Péter nevű soltész alapította. 1427-ben 27 ház állt a faluban és ezzel a nagyobb falvak közé számított. Később a népesség száma visszaesett. A 16. század második felében ruszinokkal telepítették be. 1600-ban 12 háza volt. A Sós család sóvári uradalmához tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Pétervágás. Petrovce. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvának szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgye meglehetős termésű, vagyonnyai középszerűek, második osztálybéli. ”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vágás (Péter-), Sáros v. tót falu, Hanusfalva fil., 37 kath., 193 evang., 13 zsidó lak. F. u. többen.”[3]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 148, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin és cigány kisebbséggel.
2001-ben 454 lakosából 450 szlovák volt.
2011-ben 439 lakosából 435 szlovák.
Nevezetességei
- Evangélikus temploma 1997-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
|  | |
