Porszács

Ebben a cikkben a Porszács-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Porszács minden korosztály figyelmét felkeltette szerte a világon. Ahogy tovább haladunk a 21. századba, a Porszács a viták és viták fókuszpontjává vált különböző területeken, a politikától a tudományig. Ebben a cikkben igyekszünk mélyrehatóan elemezni a Porszács különböző aspektusait, és megérteni annak mai jelentőségét.

Porszács (Prosačov)
Porszács zászlaja
Porszács zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1363
PolgármesterJán Šoltés
Irányítószám094 31
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség211 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület4,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 38″, k. h. 21° 32′ 09″49.043889°N 21.535833°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 38″, k. h. 21° 32′ 09″49.043889°N 21.535833°E
Porszács weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Porszács témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Porszács (szlovákul: Prosačov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

Varannótól 25 km-re északnyugatra, a Tapoly mellett fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PROSZÁCS. Prosucov. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szulyovszky Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Györgyeshez 1/4 órányira, Hanusfalvához pedig 3 órányira, fejér agyagos földű, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Hanusfalván.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Proszácz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Hanusfalva fil., 17 romai, 730 gör. kath. lak., 508 hold szántófölddel. F. u. Szulyovszky. Ut. post. Eperjes.”[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 115, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 176 lakosából 100 szlovák és 73 cigány volt.

2011-ben 217 lakosából 193 szlovák és 20 cigány.

Jegyzetek

További információk