Felsőkázmér

Ma a Felsőkázmér továbbra is releváns téma, és sok ember számára érdekes. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Felsőkázmér a vita központi tárgyává vált különböző területeken. Mind személyes, mind szakmai szinten az emberek továbbra is információkat, tanácsokat és véleményeket kérnek a Felsőkázmér-ről. Ahogy a társadalom fejlődik, úgy változik a Felsőkázmér életünkre gyakorolt ​​hatása is. Ezért fontos, hogy alaposan feltárjuk a Felsőkázmér-hez kapcsolódó különböző szempontokat, megértsük mindennapi életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt ​​hatását.

Felsőkázmér (Vyšný Kazimír)
Felsőkázmér zászlaja
Felsőkázmér zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1363
PolgármesterMichal Duda
Irányítószám094 09 (pošta Sedliská)
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség195 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság201 m
Terület7,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 22″, k. h. 21° 40′ 51″48.939444°N 21.680833°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 22″, k. h. 21° 40′ 51″48.939444°N 21.680833°E
Felsőkázmér weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkázmér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkázmér (1899-ig Orosz-Kázmér, szlovákul: Vyšný Kazimír, korábban Rusky Kazimír) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Varannótól 14 km-re északra, a Tapoly és az Ondava között fekszik.

Története

1363-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Kázmér. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Varannóhoz nem meszsze, Tót Kjanához 1/2 órányira, hegyes határja három nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, erdeje van, szőleje nints, mész kővel bővelkedik, rétek nékűl szűkölködik, piatzok Varannón van.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kázmér (Orosz-), orosz falu, Zemplén vmegyében, Dobra fil. 29 romai, 231 g. kath., 10 zsidó lak. 414 h. szántóföld. F. u. gr. Barkóczy, Forgács. Ut. p. N.-Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkázmér, azelőtt Oroszkázmér. Tót kisközség 31 házzal és 162 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Varannó. Legrégibb birtokosaiul 1363-ban a Rozgonyiakat ismerjük. Azután a csicsvai vár, majd a sztropkói uradalom tartozéka volt és ezek sorsában osztozott. A XVIII. század végén a gróf Barkóczyak, gróf Forgáchok és gróf Csákyak voltak az urai, most pedig a Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. Gör. kath. temploma 1780-ban épült, de 1840-ben megujították.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 179, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 213 szlovák lakosa volt.

2011-ben 201 szlovák lakta.

Jegyzetek

  1. ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!