Ebben a cikkben a Kammatthána témáját tág és időtlen perspektívából tárgyaljuk, hogy az olvasók számára kimerítő és teljes elemzést nyújtsunk az általános érdeklődésre számot tartó témáról. A Kammatthána-hez kapcsolódó különböző aspektusokat és megközelítéseket vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy olyan átfogó jövőképet nyújtsunk, amely lehetővé teszi a különböző szemszögekből történő megértést. Ezzel a cikkel az a célunk, hogy gazdagító és részletes képet adjunk az olvasóknak a Kammatthána-ről, lehetővé téve számukra, hogy bővítsék ismereteiket és megértését a témában.
A sorozat témája Buddhizmus |
---|
![]() |
|
Körvonalakban |
A kammatthána (páli, szanszkrit: karmasthana - szó szerint: a munkavégzés helye) a buddhizmusban a gyakorló a tudatán belül ezen a helyen végez gyakorlatokat a spirituális fejlődés érdekében. Pontosabban arra a negyven kanonikus meditációs tárgyra vonatkozik, amelyeket a Viszuddhimagga harmadik fejezete sorol fel.[1]
A buddhista tanítók mindegyik kammatthána gyakorlatot a gyakorló személyiségének és spirituális fejlettségének megfelelően választják ki.[2]
A kammatthána negyven meditációs tárgya közül az első tíz közvetlenül tapasztalható, ún. 'kaszina' vagy 'egy egész':
A következő tíz az irtózás tárgyai (aszubha):
Tíz felhalmozás (anusszati):
Négy Brahma szint (Brahma-vihára):
Négy forma nélküli állapot (négy arúpadzshána):
Valamint:
Az előbb említett összes meditációs tárgy képes elnyomni az öt akadályt, ezáltal elérthető a bölcsesség. Ezen felül bárki alkalmazhat egyéni meditációs tárgyat, úgynevezett ellenmérgeket.
A páli szövegmagyarázatokban további segítségek szerepelnek, hogy a gyakorló a vérmérséklete alapján hogyan válasszon meditációs tárgyat:
A hat színtelen kaszina és a négy forma nélküli állapot minden vérmérsékletű gyakorló számára megfelelő.[3]