Buddharúpa

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Buddharúpa hatását a kortárs társadalomra. Megalakulása óta a Buddharúpa kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapi élet számos területén, és a populáris kultúrától a szórakoztatáson át a politikáig és a gazdaságig mindent befolyásolt. Az évek során a Buddharúpa végtelen vitákat és vitákat váltott ki, mivel relevanciája és jelentése a társadalmi és technológiai változások hatására változott. A mélyreható elemzés során alaposan megvizsgáljuk a Buddharúpa jelentőségét a mai világban, figyelembe véve identitásunk, nézőpontunk és tapasztalataink alakításában betöltött szerepét.

Arany Buddha-szobor Vat Traimitban, Bangkok, Thaiföld
A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

Buddharúpa (बुद्धरूप, szó szerint „a megvilágosodott alakja”) a buddhizmusban használatos szanszkrit és páli kifejezés a Buddhát formázó szobrokra.

Hasonlóságok

A Gautama Buddha életéről szóló szövegek értelmezéseinek kulturális és regionális különbségei ellenére akadnak általános irányelvek, amelyek egy Buddharúpára jellemzőek:

  • A kéz- és lábujjak arányosan elnyújtottak
  • hosszú horgas orr
  • elnyújtott fülcimpák
  • kidudorodó a fejtető
  • széles vállak

Az elnyújtott fülcimpák a hercegi élet maradványai, amikor még különc ékszereket viselt. A fejtetőn lévő kidudorodás az usnisa, amely spiritualitást, bölcsességet és megvilágosodást fejez ki.[1]

Arányok

Óriás Amida Buddha Kamakura, Japán

Buddha képe az 1. századtól kezdve jelent meg Észak-Indiai Gandhára és Mathura városokban. Gandhára művészetére hatással voltak az ókori görög művészetek, amelyből később kifejlődött a Grékó-buddhista művészet. Ebben Buddha alakja valósághű és méretarányos. Az egyik legbefolyásosabb buddhista művészet a Gupta Birodalom művészete volt, majd később az Amaravati stílus. Buddha megjelenítése Indiából terjedt el Ázsia többi részére. India, Srí Lanka, a indonéz Szailendra és a kambodzsai Khmer művészete is általában arányosan mutatja Buddhát. Azonban néha túlzottan soványnak ábrázolják, azokból az évekből, amikor Buddha aszkéta gyakorlatokat végzett. A japán buddharúpák gyakran elég négyszögletesek és merevek, míg az indiai és délkelet-ázsiai szobrok vékonyabbak.

Sok ember számára ismerősen hangzik a „boldog”- vagy „nevető buddha-szobor” kifejezés, amely valójában egy teljesen más történelmi személy ábrázolása. Pu-taj egy kínai buddhista szerzetes volt, akit Hoteinek is neveznek.

Testtartás, arckifejezés és műtárgyak

Buddhát ábrázolják fekve, amely a legvégső eltávozására utal, a parinirvána előtt.

Előfordul, hogy Buddha különböző tárgyakat tart a kezében, vagy szimbolikus mudrá kézmozdulatot tesz.

Az öltözéke is egészen különböző lehet. Kínában és Japánban, ahol a szerzetesek és apácák részére nem helyes a felső karjukat fedetlenül hagyni, a buddharúpa hosszú ujjúban van, mint egy hagyományos szerzetes. Indiában gyakran félmeztelenül van ábrázolva.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Victoria and Albert Museum: Iconography of the Buddha. (Hozzáférés: 2014. február 18.)

Források

  • Thai birth day colors and Buddha image. United States Muay Thai Association Inc, 2004. október 16. . (Hozzáférés: 2011. április 6.) „An innovation of the Ayutthaya period.”
  • Borobudur Buddha head. BBC. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.) „A History of The World, The British Museum”
  • Nirmal C. Sinha, Buddharupa observation of the evolution of the Buddha image
  • Bala Mudaly, Reflections inspired by the Buddha Rupa