A Kökény Ilona kérdése napjaink egyik legrelevánsabb kérdése, amely a társadalom különböző területein érezteti hatását. A Kökény Ilona eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig szenvedélyes vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya. Ebben a cikkben a Kökény Ilona-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük történelmi jelentőségét, a populáris kultúrára gyakorolt hatását és mai relevanciáját. Ezenkívül megvizsgáljuk a Kökény Ilona lehetséges jövőbeli következményeit és a lehetséges megoldásokat az általa jelentett kihívásokra. Tartson velünk ezen az izgalmas utazáson a Kökény Ilona világán keresztül!
Kökény Ilona | |
![]() | |
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
Született | 1888. április 7. Gyula[1] |
Elhunyt | 1947. július 1. (59 évesen)[2] Budapest VIII. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Gábor Andor (1913–1919) |
Foglalkozása | színész |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kökény Ilona témájú médiaállományokat. | |
Kökény Ilona (Gyula, 1888. április 7. – Budapest, Józsefváros, 1947. július 1.)[3] magyar színésznő.
Kökény Károly szabómester és Mártony Erzsébet lánya. 1905-ben végezte el az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. 1906-tól kezdett játszani, eleinte az Intim Színház, majd a Modern Színpad, később pedig az Andrássy úti Színház tagja lett. A magyar kabaréművészet megalapítóinak egyike, kora népszerű komikája volt. Sikereit remek humorának, kitűnő jellemábrázoló képességének, valamint egyéni hangjának és temperamentumának köszönhette. Partnere volt Salamon Bélának. Közel negyven filmben is feltűnt az 1930-as évek végétől.
Házastársa Gábor Andor volt, akivel 1913. április 6-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot, ám hat évvel később elváltak.[4]