Ma a Balajthy Andor-ben fogunk elmélyülni, amely téma az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A növekvő népszerűségével a Balajthy Andor nagy érdeklődést váltott ki mind a szakértők, mind a nagyközönség körében. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Balajthy Andor különböző aspektusait, elemezve történetét, a mai társadalomra gyakorolt hatásait és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Ezzel a részletes elemzéssel reméljük, hogy megvilágítjuk a Balajthy Andor-et, és olvasóinknak teljesebb megértést biztosítunk ennek a jelenségnek/trendnek/témának.
Balajthy Andor | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1919. május 23. Budapest |
Elhunyt | 1975. augusztus 28. (56 évesen) Budapest |
Származás | magyar ![]() |
Pályafutása | |
Iskolái | Országos Színészegyesületi Iskola (1940) |
Híres szerepei |
|
Díjai | |
Jászai Mari-díj | 1956 |
További díjak | Jászai Mari-díj (1955) |
Balajthy Andor IMDb-adatlapja | |
Balajthy Andor (Budapest, 1919. május 23. – Budapest, 1975. augusztus 28.) Jászai Mari-díjas magyar színész, bábművész.
Az Országos Színészegyesület színiiskolájában 1940-ben kapta meg színészi oklevelét. Pályája elején bonviván szerepeket alakított vidéki színházakban. 1945-től Budapesten a Royal Színházban, a Márkus Parkszínházban és az Erzsébetvárosi Színházban szerepelt. 1948-tól a Mesebarlang Bábszínház alapító tagja, majd haláláig a jogutód Állami Bábszínház társulatának egyik vezető művésze volt. Bábszínészként sikereit leginkább a felnőtteknek szóló darabokban aratta, de természetesen gyermekelőadásokban is játszott és népszerű volt. 1956-ban Jászai Mari-díjat kapott.
A hagyatékából alapított Balajthy Andor vándorgyűrűt 1976-tól ítélik oda bábművészeknek. Az első díjazott Blasek Gyöngyi volt.[1]