Dózsa István (színművész)

A mai világban a Dózsa István (színművész) nagy jelentőségű témává vált, hatásai éppoly sokrétűek, mint amennyire befolyásosak a kortárs társadalomra. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Dózsa István (színművész) példátlan előtérbe került a globális szférában. Az évek során felkeltette mind az akadémikusok, mind a szakértők és a lakosság érdeklődését, állandó vitát generálva, amely megpróbálja megérteni annak sokrétű oldalát és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Dózsa István (színművész) különböző dimenzióit és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, átfogó és teljes képet adva a mai fontosságáról.

Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Dózsa István (egyértelműsítő lap).
Dózsa István
Született1895. június 22.
Nyíregyháza
Elhunyt20. század
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész

Dózsa István (Nyíregyháza, 1895. június 22. – ?) magyar színész.

Élete

1915-ben végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját. 1915 és 1919 között Nagyváradon, 1920 és 1922 között Miskolcon, 1922-től 1926-ig a Vígszínházban, majd 1927-ben az Andrássy úti Színházban játszott. Ezután csak alkalmanként lépett fel, például 1932-ben Békeffi László kabarétársulatában. 1940 és 1944 között az OMIKE Művészakció előadásain lépett színpadra, mivel máshol a zsidótörvények miatt nem szerepelhetett. Több filmben is szerepet kapott. 1955-től a Madách Színház tagjaként kisebb szerepeket formált meg, innen ment nyugdíjba.

Főbb szerepei

Színházi szerepei

Filmes szerepei

  • Petőfi (1922)
  • Rongyosok (1925) – Varju Bandi
  • Csak egy kislány van a világon (1929) – cigányprímás
  • A kék bálvány (1931) – bármixer
  • Hyppolit, a lakáj (1931) – teherautósofőr
  • Repülő arany (1932) – újságíró
  • Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák) – Jóbék inasa
  • Márciusi mese (1934) – Dr. Steinkopf Szilárd, az agglegényklub elnöke
  • Az új földesúr (1935) – cseléd Ankerschmidtnél
  • Barátságos arcot kérek! (1935) – sofőr
  • Címzett ismeretlen (1935) – férfi a postán
  • A sárga csikó (1936) – révész
  • Dunaparti randevú (1936) – Péter, béres Nádasdon
  • Lovagias ügy (1936) – Feri, kávéházi pincér
  • Mária nővér (1936) – Mihály, szolga Ladányinál
  • Pókháló (1936) – János, irodaszolga a színházi ügynökségnél
  • 3:1 a szerelem javára (1937) – szurkoló
  • A férfi mind őrült (1937) – Donáth úr, képvásárló
  • A harapós férj (1937) – szolga Ilosvay birtokán
  • Az ember néha téved (1937) – öregdiák az érettségi banketten
  • Családi pótlék (1937) – portás a színházban
  • Édes a bosszú (1937) – bankfiók igazgatója
  • Hotel Kikelet (1937) – cigányzenész
  • Két fogoly (1937) – hadifogoly
  • Maga lesz a férjem (1937) – bútorszállító
  • Magdát kicsapják (1937)
  • Marika (1937) – színész
  • Mai lányok (1937) – árverésvezető
  • Segítség, örököltem! (1937) – Weininger, szakács Bartháéknál
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1937) – János, inas
  • Tokaji rapszódia (1937)
  • Úrilány szobát keres (1937) – magánnyomozó
  • Viki (1937) – Sanyi, pincér
  • A hölgy egy kissé bogaras (1938) – Novák úr, házmester
  • Az elcserélt ember (1938) – gépkezelő munkás
  • Fekete gyémántok (1938) – Dr. Felicius, tudós
  • Gyimesi vadvirág (1938) – börtönparancsnok
  • Papucshős (1938) – vendég a kávéházban
  • Uz Bence (1938) – örmény favásárló
  • Álomsárkány (1939) – házmester
  • A tanítónő (1945) – napszámos
  • Aranyóra (1945) – rendőr
  • Forró mezők (1948)
  • Tűzkeresztség (1951)
  • Vihar (1951)
  • Életjel (1954) – Svaba igazgató
  • Én és a nagyapám (1954)
  • Rokonok (1954)
  • Gábor diák (1955)
  • Honfoglalás 1-2. (1963) – miniszteri tanácsos

Szinkronszerepe

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1946 Hősök hajója[1] Pavlov, rangidős tüzérségi tiszt Georgij Petrovszkij 1949

Magyar Rádió

  • Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: Komáromi farsang (1957), daljáték 2 részben

Jegyzetek

  1. ↑ Dózsa István az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)

Források

További információk