Ebben a cikkben a Havas Gertrúd-ről és annak különböző összefüggésekben való relevanciájáról fogunk beszélni. A Havas Gertrúd érdeklődés és vita témakörévé vált a mai társadalomban, mivel hatása a személyes vonatkozásoktól a globális következményekig terjed. A történelem során a Havas Gertrúd alapvető szerepet játszott különböző szférákban, befolyásolva kapcsolatainkat, információfogyasztásunkat és döntéseinket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Havas Gertrúd-et manapság fontos témává teszik, valamint az idők folyamán alakulását és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását.
Havas Gertrúd | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1927. május 5. Budapest |
Elhunyt | 1982. április 11. (54 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Házastársa | Bölöni Kiss István |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1949–1982 |
Híres szerepei | Mazsola |
Díjai | |
További díjak | Jászai Mari-díj (1966, 1974) |
Havas Gertrúd IMDb-adatlapja | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Havas Gertrúd témájú médiaállományokat. | |
Havas Gertrúd (Budapest, 1927. május 5. – Budapest, 1982. április 11.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar bábszínésznő, színésznő.
1946-ban végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját, ezután rövid ideig a Ganz Hajógyárban dolgozott.[1]
1947-ben az alapítói között volt az ország első állandó bábszínházának, a Mesebarlangnak. Ezután az Állami Faluszínháznál szerepelt és a Magyar Rádió munkatársaként vett részt mesék előadásában.[2] Az államosítás után 1955-ben visszaszerződött az Állami Bábszínház néven újraalakult intézménybe, ahol annak vezető színészei közé tartozott. A Bábszínház előadásaival Európa szinte minden országában fellépett.[1]
1966-ban és 1974-ben Jászai Mari-díjat kapott. Közkedvelt gyermekmese-hang volt, Bálint Ágnes közvetlen munkatársaként ő adta hangját a népszerű Mazsolának (Mazsola, Mazsola és Tádé, 1969–1973).
1982-ben férjével, Manócska megformálójával, Bölöni Kiss Istvánnal együtt hunyt el balesetben szén-monoxid-mérgezés következtében.