Király Dezső (humorista)

A mai világban a Király Dezső (humorista) különleges jelentőséget kapott a társadalom különböző területein. Legyen szó politikáról, gazdaságról, technológiáról, kultúráról vagy a mindennapi életről, a Király Dezső (humorista) visszatérő és hatásos beszédtéma lett. Következményei és visszahatásai vitákat, elemzéseket és kutatásokat generáltak, amelyek célja, hogy megértsék jelentését és hatókörét. Különböző nézőpontokból a Király Dezső (humorista) befolyásolta a döntéshozatalt és az emberek egymás közötti interakcióját. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Király Dezső (humorista) hatását, és azt, hogy hogyan alakította a jelenlegi valóságunkat.

Ez a szócikk a humoristáról szól. Hasonló címmel lásd még: Király Dezső (egyértelműsítő lap).
Király Dezső
SzületettKaufmann Dezső
1896. február 5.[1]
Budapest
Elhunyt1966. június 11. (70 évesen)
Budapest VIII. kerülete
ÁlneveRex
Állampolgárságamagyar
HázastársaHalápi Eleonóra
(1936–1944)
SzüleiKaufmann Lajos
Anständig Zsófia
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Gazdasági Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (NVh-410. fülke)[2][3]

Király Dezső, 1915-ig Kaufmann (Budapest, 1896. február 5. – Budapest, Józsefváros, 1966. június 11.)[4][5] újságíró, szerkesztő, író, humorista.

Életútja

Kaufmann Lajos és Anständig Zsófia (1868–1952)[6][7] gyermekeként született. Anyai nagyszülei Anständig Lázár zenész és Gichner Netti (1835–1890)[8] voltak.[9] Budapesten tette le az érettségit, ezt követően elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát. Eleinte családja üzletében vállalt munkát, később a Kaufmann Lajos női konfekció RT ügyvezető igazgatója lett. Dolgozott Az Est-lapok, a Sporthírlap, Az Újság számára, valamint 1920 és 1939 között számos külföldi sportlap magyarországi tudósítója volt. 1924-ben a párizsi olimpiai játékokról tudósított. 1945 és 1949 között a Szabad Száj című szatirikus hetilap szerkesztője. Állandó szerzője volt a Pódium Kabarénak és a Vidám Varietének (1945), a Sörkabarénak, illetve a Fővárosi Operettszínháznak (1946), a Magyar Színház varietéműsorainak (1947), a Kamara Varietének (1950), a Kisvarietének (1951-től), a Budapest Varietének (1959) és a Vidám Színpadnak (1963–1964). 1957 és 1966 között a Füles alapító munkatársa.

Első humoreszkjét 1915-ben publikálta. Írt kuplékat Salamon Bélának, Mezey Máriának, dalszövegeket Neményi Lilinek és kabaréjeleneteket Latabár Árpádnak (1903–1961). Ez van… c., a Vidám Színpadon előadott sorozata könyv formájában is napvilágot látott. Megalkotója volt a BETEG-nek (Bürokrácia Ellenes Tevékenységet Ellenőrző Gárda), a Népszavában állandó heti rovatot vezetett Ez van… címmel. Halála előtt két nappal megírta saját nekrológját, ezzel búcsúzott az olvasóktól Ez volt címmel. Humoreszkjeit főként a Ludas Matyi közölte, jeleneteit rendszeresen műsorra tűzte a rádiókabaré. Írásait túlnyomó részt Rex álnéven közölte.

1936. december 23-án Budapesten házasságot kötött Halápi Oszkár és Steinitz Olga lányával, Eleonórával.[10] 1944-ben elváltak.

Főbb művei

(A Humorlexikon műveit keveri Király Dezső (1900–1951) testnevelő tanár műveivel)

Írásai

  • Brandy kapitány meg a többiek… Antológia. Sajtó alá rend. Lőrincz Mária. (Budapest, 1947)
  • A Szabad Száj vidám naptára az 1948. évi szökő évre. Szerk. (Budapest, 1948)
  • Tom Sawyer közbelép. Vígjáték. Mark Twain regényéből színpadra írta Orbók Attilával. 3 táblával. (Színjátszók Kiskönyvtára. 21. Budapest, 1961)
  • Tréfán belül… Vidám jelenetek, tréfák, monológok. (Budapest, 1963)
  • Ez van… Humoreszkek. Ill. Kassovitz Félix. (Színjátszók Kiskönyvtára. 45. Budapest, 1965)
  • Az igazi. Zenés vígjáték. Írta K. D., zeneszerző Vécsey Ernő. (Zenés színpad. 5. Budapest, 1965)

Kabaréjelenetei

  • Marslakó. (1945)
  • A miniszter úr autója. (1945)
  • Vihar a T. Házban. (1946)
  • Van-e élet a Földön? (1946)
  • Helyet a nőknek! (1946)
  • Harun al Rasid. (1946)
  • Tisztogatás a Kisgazdapártban. (1947)
  • Akinek nem inge. (1950)
  • A cédulás ember. (1951)
  • Görbe tükör. (1952)
  • Le az álarccal! (1955)
  • Rikkancsnál. (1957)
  • A legnagyobb csoda. (1958)
  • Idegenforgalom Budapesten. (1962)
  • Gyerünk falura! (1964).

TV

  • Erről, arról, amarról (1960)
  • Salamon-est (1960)
  • Örök rangadó (1961)
  • A falon kívül (1962)
  • Király Dezső-est. (1963).

Rádió

  • Király Dezső szerzői estje: Barátságos arcot kérek! (1961)
  • Ismeretlen ismerősök: Király Dezső (1983).

Irodalom

  • Ki kicsoda. Kortársak lexikona. (Budapest, 1937)
  • Halálhír. (Népszabadság, 1966. június 12.)

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07901.htm
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1491/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  5. ↑ A Magyar életrajzi lexikon I. téves halálozási adatot közöl: 1966. jún. 17.
  6. ↑ Anständig Zsófia születési bejegyzése a pesti izr. hitközség születési akv. 1306/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  7. ↑ Kaufmann Lajosné Anständig Zsófia halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 72/1952. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  8. ↑ Gichner Netti halotti bejegyzése a pesti izr. hitközség halotti akv. 454/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  9. ↑ Anyai nagyszüleinek házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 167/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  10. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári házassági akv. 398/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 24.)

Források