Ez a cikk a Júliusi ultimátum témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos és érdekes téma. A Júliusi ultimátum hosszú ideje felkeltette a szakemberek, kutatók és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásának köszönhetően. A cikk során a Júliusi ultimátum-re vonatkozó különböző nézőpontok, tanulmányok és reflexiók kerülnek elemzésre, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk a témáról. Ezen túlmenően a Júliusi ultimátum-hez kapcsolódó lehetséges megoldások, előrelépések és kihívások feltárására kerül sor, azzal a szándékkal, hogy elősegítsék a párbeszédet és a kritikai gondolkodást ezzel a rendkívül fontos kérdéssel kapcsolatban.
Júliusi ultimátum
A hivatalos szövetségi helyzet a júliusi válságban:
Ausztria-Magyarország a következő lépéseket követelte a szerb kormánytól:
Minden olyan kiadványt, amely az osztrák monarchia iránti gyűlöletet vagy megvetést fejezi ki, el kell nyomni;
Fel kell oszlatni a Narodna Odbrana-t (szerb nacionalista csoport), valamint az osztrákellenes propagandát terjesztő hasonló csoportokat;
Mindent, ami Ausztria elleni propagandát terjeszt vagy terjeszteni fog, el kell távolítani a szerb közoktatásból;
A szerb hadseregből és közigazgatásból el kell bocsátani minden olyan személyt, aki Ausztria-Magyarország elleni propagandát terjesztett. E személyek nevét Ausztria-Magyarország kormánya közli;
Az osztrákellenes mozgalmak elleni küzdelemben együtt kell működni az osztrák-magyar kormány szerveivel;
Jogi lépéseket kell tenni a Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának hátterében álló összeesküvésben részt vevőkkel szemben, az osztrák-magyar kormány által delegált szervek segítségével és irányításával;
Két megnevezett személyt azonnal le kell tartóztatni;
Fel kell lépni a Szerbia és Ausztria-Magyarország közötti fegyver- és robbanóanyag-csempészet ellen;
Magyarázatot kell adni Ausztria-Magyarországnak a Szerbiában és külföldön magas rangú szerb személyek Ausztria-Magyarországgal kapcsolatban tett gyűlöletkeltő kijelentései miatt;
Ausztria-Magyarországot haladéktalanul tájékoztatni kell ezen intézkedések végrehajtásáról.
A szerb válasz
Szerbia kész volt több követelést részben vagy egészben elfogadni, kivéve a szerb joghatósággal kapcsolatos követelést, amelyet Szerbia alkotmányellenesnek és szuverenitását sértőnek tartotta. Az ultimátum lejárta előtt 2 perccel Nikola Pašić szerb miniszterelnök átadta a kormány válaszát, de mivel azzal az osztrák fél nem érte el kitűzött céljait, Wladimir Giesl von Gieslingen nagykövet egy jegyzék aláírását követően elhagyta az országot.
A júliusi válság
Június 28. Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása Szarajevóban
Július 5./6. "Mission Hoyos(wd)" és a német "Biankó csekk"
Július 23. Osztrák ultimátum Szerbiának
Július 25. Szerb válasz az ultimátumra
Július 28. Ausztria-Magyarország hadüzenete Szerbiának
Július 29. Belgrád ágyúzása
Július 29. Orosz részleges mozgósítás
Július 31. Orosz általános mozgósítás
Július 31. Német ultimátumok Franciaországhoz és Oroszországhoz
Augusztus 1. A francia (15:55) és a német általános mozgósítás (17:00) másnapra döntött, német hadüzenet Oroszországnak
Augusztus 2. Német ultimátum Belgiumnak és Luxemburg elfoglalása
Augusztus 3. Német hadüzenet Franciaországnak
Augusztus 4. Német invázió Belgium ellen
Augusztus 4. Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak
Augusztus 6. Ausztria-Magyarország hadüzenete Oroszországnak
Augusztus 8. Nagy-Britannia hadat üzen Ausztria-Magyarországnak
Ez a szócikk részben vagy egészben a Juli-ultimatum című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Julikrise című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.