Nürnbergi repülőgép

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nürnbergi repülőgép hatását a _var2 hatókörére. A kezdetektől a jelenlegi fejlődésig a Nürnbergi repülőgép kulcsfontosságú szerepet játszott a _var2-ben, és jelentős változásokat hozott létre társadalmunk különböző aspektusaiban. Az idő múlásával a Nürnbergi repülőgép több tudományágban is vita, elemzés és tanulmány tárgya volt, ami lehetővé tette számunkra, hogy jobban megértsük hatását és hatókörét. Ezzel a cikkel részletesen elemezzük, hogy a Nürnbergi repülőgép hogyan alakította át és formálta a _var2-t, valamint azonosítani kívánjuk azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyeket a jelenlegi környezetben jelent.

A nürnbergi repülőgép (német: Flugzeug von Nürnberg) egy német sajtóhír volt az első világháború kezdetén, mely szerint egy – avagy több – francia repülőgép 1914. augusztus 2-án, a Franciaországnak küldött hadüzenet előtti napon, Nürnberg közelében bombákat dobott le.

A téves jelentés

1914. augusztus 2-án katonai forrásokra hivatkozva több újság különkiadása azt jelentette, hogy francia repülőgépek Nürnberg közelében bombatámadást hajtottak végre anélkül, hogy Franciaország előzőleg hadat üzent volna, ezzel pedig megszegte volna a nemzetközi jogot.

Maximilian von Montgelas szerint ezen a napon jelentések érkeztek a nürnbergi vonalparancsnoksághoz a Nürnberg–Würzburg és az Ansbach–Nürnberg vasútvonalak elleni támadásról, amit telefonon jelentettek a III. királyi bajor hadtest főparancsnokságának, ez pedig a hírt fenntartásainak hangot adva jelentette a fővezérkarnak (Großer Generalstab). Miután a hír valótlannak bizonyult, ezt is jelentették. Ezenkívül a nürnbergi vonalparancsnokság informálta a fővezérkar vasúti részlegét arról, hogy helyesbítést kért volna az álhírrel kapcsolatban.[1]

Otto Geßler nürnbergi főpolgármester szerint azok a népfelkelők lehettek az információ forrása, akiket a vasútvonal őrzésével bíztak meg. Ezek a felhőárnyékokat vélték repülőgépeknek és tettek jelentést róluk az előjáróiknak, majd ez a jelentés kivizsgálás nélkül jutott a felsőbb szintekre.[2]

Habár augusztus 2-án nem tartózkodott francia repülőgép Nürnberg közelében és bombatámadásra sem került sor, az azonban lehetséges, hogy előző nap egy Nürnberg felett átrepülő francia repülőgépet tűz alá vettek.[3][4] A jelentés a fővezérkar számára kellemetlenséget okozott. Augusztus 2-án a bajor katonai megbízott Berlinből a következőket jelentette Münchenbe:

„„Ekkor érkezett a hír a III. hadtestünktől a francia repülőgép által végrehajtott bombatámadásról Nürnbergnél. A hadügyminisztérium és a vezérkar ennek hatására bejelentette, hogy egy diplomáciai lépést ki nem várva Franciaországot ellenséggé nyilvánítja.”[5]”

Következményei

Az nem ismert bizonyosan, hogy valójában játszott-e szerepet a bombatámadásról szóló jelentés a hadüzenet elküldésében. Az állítólagos esetet azonban megemlítik az 1914. augusztus 3-án Franciaországnak 18:00-kor küldött hadüzenetben és a jelentést augusztus 2-án kivizsgálás nélkül továbbították Olaszországba és Angliába,[6] holott ebben az időpontban vélhetőleg már tudható volt, hogy téves jelentésről van szó, mivel még augusztus 2-án este a müncheni porosz követ azt táviratozta a birodalmi kancellárnak, hogy a jelentéseket nem erősítették meg. Ez a távirat állítólagosan augusztus 3-án jutott el a címzetthez.[7][8]

Ez nem akadályozta meg Theobald von Bethmann-Hollweg kancellárt abban, hogy augusztus 4-én többek között a vélt bombatámadásra utalva a következőket állapítsa meg:

„„Uraim, most önvédelmi szükséghelyzetben vagyunk, és a szükség törvényt bont.”[9]”

A Reichstagban mondott beszédében a nürnbergi eset konkrét említése nélkül a kancellár „egészen Dél-Németországig érő francia légitámadásokról” szólt.[10] Vilmos császár1914. augusztus 2-án az állítólagos esetben a következőt jegyezte meg:

„„…a bombáikat leszóró repülőikkel a franciák kezdték a háborút és a nemzetközi jog megsértését”[11]”

Ezzel egyidőben kaptak szárnyra olyan híresztelések, miszerint Wesel és Karlsruhe közelében érte légitámadás a vasutat. Hivatalos cáfolatot soha nem hoztak nyilvánosságra. A világháború után a „nürnbergi repülőgép” esete a háborús felelősség kérdése körüli elkeseredett vita része lett.

A The New York Times egyik 1916-os számában egy augusztus 1-ei távirati jelentésről tesznek említést, melyben Neuenburg közelében végrehajtott légitámadásról számoltak be. Az újságcikkben Neuenburg helyett Nürnberg szerepelt, ami tovább fokozta a zavart az ügyben.[12]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Flugzeug von Nürnberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Altenhöner: Kommunikation und Kontrolle. 2008, 171. o.
  2. ↑ Otto Gessler: Auf dem Nürnberger Bürgermeisterstuhl im Weltkrieg. 1914–1918. In: Festgabe für Seine Königliche Hoheit Kronprinz Rupprecht. Verlag Bayerisch Heimatforschung, München 1953, 101. o.
  3. ↑ Marc Bloch: Apologie der Geschichte. 2. kiadás., Klett-Cotta, Stuttgart 1980, ISBN 3-12-915090-0, 112. o.
  4. ↑ „Der Bombenabwurf auf Nürnberg.“ In: Vossische Zeitung, 1919. október 10.
  5. ↑ „Da traf die willkommene Nachricht von unserem III.AK über den Bombenabwurf durch einen französischen Flieger bei Nürnberg ein. Nun erklärten Kriegsministerium und Generalstab, ohne noch einen diplomatischen Akt abzuwarten, Frankreich als Feind.” – Bernd F. Schulte: Neue Dokumente zu Kriegsausbruch und Kriegsverlauf 1914. In: Militärgeschichtliche Mitteilungen 1979, 25, 123–185. o.
  6. ↑ Karl Kautsky: Wie der Weltkrieg entstand. Cassirer, Berlin 1919, 149. oldaltól idézi a hadüzenetet: „Francia csapatok már tegnap Altmünsterolnál és a Vogézekben lévő hegyi utakon átlépték a határt és még mindig német területen tartózkodnak. Francia repülőt, melynek Belgium légtere felett kellett átrepüljön, lelőtték a Weselnél lévő vasút megsemmisítésére tett próbálkozása közben már tegnap. Több másik francia repülőgépet egyértelműen azonosítottak az Eifel-hegység környékén. Ezeknek is belga terület felett kellett átrepülniük. Tegnap francia repülőgépek dobtak le bombákat Karlsruhénál és Nürnbergnél. Franciaország ezzel hadiállapotba helyezett minket.” – „Französische Truppen haben schon gestern bei Altmünsterol und auf Gebirgsstraßen in den Vogesen deutsche Grenze überschritten und stehen noch auf deutschem Gebiet. Französischer Flieger, der belgisches Gebiet überflogen haben muß, wurde bei Versuch, Eisenbahn bei Wesel zu zerstören, schon gestern herabgeschossen. Mehrere andere französische Flugzeuge sind gestern über Eifelgebiet zweifelsfrei festgestellt. Auch diese müssen belgisches Gebiet überflogen haben. Gestern warfen französische Flieger Bomben auf Bahnen bei Karlsruhe und Nürnberg. Frankreich hat uns somit in Kriegszustand versetzt.“ Úk jiadás: Elektrischer Verlag, Berlin 2013, ISBN 978-3-943889-33-8.
  7. ↑ Maximilian von Montgelas (kiad.): Die deutschen Dokumente zum Kriegsausbruch 1914. 4. kötet, Nr. 738, 191. o.
  8. ↑ Fritz Fischer: Krieg der Illusionen. Die Deutsche Politik von 1911–1914. Düsseldorf 1970 (2. kiadás), 730. o.
  9. ↑ „Meine Herren, wir sind jetzt in Notwehr; und Not kennt kein Gebot.” – Altenhöner: Kommunikation und Kontrolle. 2008, 173. o.
  10. ↑ Klaus-Dieter Schwarz: Weltkrieg und Revolution in Nürnberg. Ein Beitrag zur Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung. Klett, Stuttgart 1971, ISBN 3-12-907900-9, 108. o.
  11. ↑ „… durch ihre Bomben schmeißenden Flieger die Franzosen den Krieg und den Völkerrechtsbruch begonnen.” – Imanuel Geiss (kiad.): Juli 1914. Die europäische Krise und der Ausbruch des Ersten Weltkrieges. dtv, München 1986, 355. o., ISBN 3-423-02921-8.
  12. ↑ Richard Gottheil: „A Further Discussion of the Charge of French Air Raids on Nuernberg“, in: New York Times, 1916. november 5.

Források

  • Florian Altenhöner: Kommunikation und Kontrolle. Gerüchte und städtische Öffentlichkeiten in Berlin und London 1914/1918. Oldenbourg, München 2008, ISBN 3-486-58183-X, 171–173. oldal
  • Oscar Bloch: La Vérité sur les avions de Nuremberg. Étude sur les responsabilités de la guerre. Dangon, Paris 1922.