Mudroszi fegyverletétel

A Mudroszi fegyverletétel iránti érdeklődés az elmúlt években megnövekedett, és különböző területeken vált beszéd- és vitatémává. Ha többet tudunk a Mudroszi fegyverletétel-ről, jobban megérthetjük annak fontosságát és relevanciáját a mindennapi életünkben. Ebben a cikkben a Mudroszi fegyverletétel-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Különféle nézőpontokat és véleményeket is elemezünk a témában, azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos jövőképet adjunk a témáról.

A HMS Agamemnon a Dardanellák-kampányban Mudrosznál, 1915.

A mudroszi fegyverletétel az első világháború közel-keleti hadszínterén vetett véget az Oszmán Birodalom és az antanthatalmak harcainak 1918. október 30-án. Az oszmán fél részéről Hüszein Rauf hadügyminiszter, az antant részéről pedig Somerset Arthur Gough-Calthorpe admirális írta alá a HMS Agamemnon hadihajó fedélzetén, Mudrosz kikötőjében.[1]

Az oszmánok feladták Anatólián kívüli helyőrségeiket, a szövetséges hatalmak megkapták a jogot a Dardanellák és a Boszporusz ellenőrzésére és arra, hogy „bárminemű zavargás esetén” beavatkozhassanak a biztonság fenntartására. Az oszmán hadsereget leszerelték, a kikötőket, a vasútvonalakat és a stratégiai bázisokat átengedték a szövetségeseknek. Törökországnak fel kellett adnia kaukázusi területeit és vissza kellett vonulnia a háború előtti határai mögé.

A fegyverletételt Isztambul brit megszállása, majd a sèvres-i békeszerződés követte, de utóbbi érvényesítését a török függetlenségi háború kitörése megakadályozta.

Hivatkozások

  1. ↑ >Efraim Karsh. Empires of the Sand: The Struggle for Mastery in the Middle East. Harvard University Press, p.327. o. (2001) 

Források