Dubovec (Gornja Stubica)
Napjainkban a Dubovec (Gornja Stubica) olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Dubovec (Gornja Stubica) világszerte sok ember érdeklődésére számot tartó témává vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt hatásáig a Dubovec (Gornja Stubica) olyan szempont, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben a cikkben a Dubovec (Gornja Stubica)-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a mai társadalomban betöltött szerepét vizsgáljuk meg. Az eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig alaposan elemezzük a Dubovec (Gornja Stubica) különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a jövőbeni lehetséges következményeket.
| Dubovec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Gornja Stubica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Željko Lisak |
| Irányítószám | 49245 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 300 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 162 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 01′ 16″, k. h. 16° 00′ 23″46.021111°N 16.006389°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 16″, k. h. 16° 00′ 23″46.021111°N 16.006389°E | |
 | |
Dubovec falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Gornja Stubicához tartozik.
Fekvése
Zágrábtól 24 km-re északra, községközpontjától 6 km-re északkeletre a Horvát Zagorje területén a megye délkeleti részén fekszik.
Története
A falu plébániatemplomát 1669-ben említik először, de minden bizonnyal már a 15. században is állt. Ebből az időből származik féltve őrzött Mária-szobra. A településnek 1857-ben 328, 1910-ben 645 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Stubicai járásához tartozott. 2001-ben 408 lakosa volt.
Nevezetességei
Boldog Alojzije Stepinac és a Boldogságos Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma[2] középkori eredetű, először 1669-ben említik falazott épületként, mely a régi fatemplom helyén épült. Az 1880-as földrengésben súlyosan megrongálódott, de újjáépítették, és a 20. században bekövetkezett radikális átalakítások ellenére a nagyrészt megőrizte a 17. századi formáját. Az alaprajzi-térbeli elrendezés az elöl álló harangtoronyból és a négyszögletes hajóból áll, amelyet háromoldalú apszis zár le. A szentélytől délre található a sekrestye. A külsőt a piramis alakú bádogsapkával borított harangtorony uralja, a homlokzatok pedig simák, építészeti díszítés nélkül. Legféltettebb kincse a 15. századból származó fából faragott Mária-szobra.
Külső hivatkozások
Gornja Stubica község honlapja
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3515.
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |