Napjainkban a Špičkovina olyan általános érdeklődésre számot tartó téma, amely világszerte sok ember figyelmét felkeltette. Az idő múlásával a Špičkovina fejlődött, és következményei egyre fontosabbá váltak a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Špičkovina különböző oldalait, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig megvizsgáljuk, hogy a Špičkovina hogyan befolyásolta és inspirálta az egyéneket, közösségeket és egész társadalmakat. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Špičkovina által kínált kihívásokkal és lehetőségekkel, valamint a megoldásukra vonatkozó lehetséges megoldásokkal és megközelítésekkel. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Špičkovina-ről!
Špičkovina | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Krapina-Zagorje |
Község | Zabok |
Jogállás | falu |
Polgármester | Ivan Hanžek |
Irányítószám | 49210 |
Körzethívószám | (+385) 049 |
Népesség | |
Teljes népesség | 741 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 149 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Špičkovina falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zabokhoz tartozik.
Zágrábtól 25 km-re északra, községközpontjától 4 km-re keletre Horvát Zagorje és a megye déli részén fekszik.
A mai falu területe a középkorban a zaboki birtok része volt. Zabok birtokként 1335-ben szerepel először írott forrásban Károly Róbert király adománylevelében, melyben megparancsolja Mikcs bánnak, hogy a Zabok nevű birtokot Nuzlin fia Péternek adja át, mivel annak korábbi Sámson nevű birtokosa utódok nélkül halt meg. Az adományt 1345-ben Lajos király is megerősítette és utódaik a 15. századtól a birtok neve után a Zaboky nevet vették fel. Az utódok közötti felosztások során később a birtok újabb kisebb részekre osztódott. 1507-ben Varasd vármegye adóösszeírásában a falu önálló uradalmi központként szerepel "Spichko" alakban. A településnek 1857-ben 371, 1910-ben 627 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott. 2001-ben 858 lakosa volt.