Juranšćina
Mai cikkünkben a Juranšćina lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. Akár többet szeretne megtudni erről a személyről, akár új szempontokat szeretne felfedezni a témában, akár megérti ennek a dátumnak a jelentőségét, itt minden szükséges információt megtalál. Ezen a vonalon elemezzük a Juranšćina-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Készülj fel egy izgalmas felfedezőútra, amely új perspektívát ad a Juranšćina-re.
| Juranšćina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Zlatar |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Miroslav Kopjar |
| Irányítószám | 49254 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 162 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 340 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 08′ 46″, k. h. 16° 07′ 23″46.146000°N 16.123000°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 46″, k. h. 16° 07′ 23″46.146000°N 16.123000°E | |
 | |
Juranšćina falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zlatarhoz tartozik.
Fekvése
Krapinától 20 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re északkeletre a Horvát Zagorje területén az Ivaneci-hegység déli lejtőin fekszik.
Története
A településnek 1857-ben 272, 1910-ben 465 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. A falunak 2001-ben 192 lakosa volt.
Népessége
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 272 | 311 | 319 | 347 | 429 | 465 | 439 | 454 | 500 | 435 | 383 | 349 | 289 | 246 | 192 | 193 |
Nevezetességei
- Belec várának romjai a falutól egy kilométerre északra emelkedő 580 méter magas hegy fennsíkján állnak. A vár az Ivanscsica-hegység déli oldalán húzódó Lobor, Osterc, Belec, Milengrad és Grebengrad várak alkotta védelmi rendszer részét képezte. A hegy három oldalról nehezen megközelíthető, a várba eredetileg a déli védőfal közepén nyíló kapun keresztül lehetett bemenni. A 16. században a vár déli oldalát védőfallal és egy hatalmas, félkör alakú rondellával erősítették meg. Az északi oldalon állt a két emelet magas várpalota, melytől délre helyezkedtek el a gazdasági épületek. A vár a 13. század második felében épült és miután tulajdonosai felhagyták a 18. században indult pusztulásnak, azóta rom.
- A falu Szent György vértanú tiszteletére temploma a környék egyik legősibb szakrális épülete. A templomot már 1334-ben említik a Zágrábi egyházmegye statutumában. Mai megjelenése a különböző korok stílusainak kombinációja. Legrégebbi része a faragott kövekből épített román stílusú harangtorony. A Horvát Zagorje területén sehol nem találkozhatunk ehhez hasonló, román stílusú falakhoz épített gótikus templomhajóval és szentéllyel. A középkori épületbe építették kéősbb a barokk oltárt és sekrestyét. Így jött létre e vidék legszínesebb és legfestőibb szakrális épülete.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- Zlatar hivatalos oldala (horvátul)
- Zlatar információs portálja (horvátul)
- Branko Nadilo:Utvrda u srednjem dijelu Ivanščice i druga graditeljska baština (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 1. számában) (horvátul)
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |