Mai cikkünkben a Mihovljan (Krapina-Zagorje megye) izgalmas világába fogunk beleásni. Ez a téma kutatók, szakértők és amatőrök érdeklődését egyaránt felkeltette, hiszen a Mihovljan (Krapina-Zagorje megye) jelen van mindennapi életünk különböző területein. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Mihovljan (Krapina-Zagorje megye) különböző oldalait, az eredetétől a mai fejlődéséig. Emellett elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, valamint a lehetséges jövőbeli következményeket. Nem számít, hogy Ön a Mihovljan (Krapina-Zagorje megye) szakértője, vagy csak most fedezi fel ezt a témát, ez a cikk egy mélyreható áttekintést nyújt, amely lehetővé teszi ismeretei bővítését, és átgondolja a Mihovljan (Krapina-Zagorje megye) fontosságát a mai világban.
Mihovljan | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Krapina-Zagorje |
Község | Mihovljan |
Jogállás | falu |
Polgármester | Zlatko Bartolić |
Irányítószám | 49252 |
Körzethívószám | (+385) 049 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1677 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 196 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Mihovljan weboldala | |
![]() | |
Mihovljan falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Frkuljevec Mihovljanski, Gregurovec, Kuzminec és Sutinske Toplice tartozik hozzá.
Krapinátóltól 9 km-re délkeletre a Horvát Zagorje területén fekszik.
A település és plébániájának első említése Đuro Sabo horvát történész szerint 1258-ból István ifjabb király és szlavón bán okleveléből származik. Ebben történik említés a Szent Mihály templomról és Selk fia birtokáról, mely nyugaton egy a semnicai uradalomhoz tartozó jobbágyok birtokával volt határos. Semnica ma is a mihovljani plébánia területéhez tartozik és a plébániatemplom közelében fekszik. Ezen kívül említés történik egy nagy útról, melyet a mai krapina-lepoglavai úttal azonosítanak, a Kenecna nevű patak pedig a mai Miholščica-pataknak felelne meg. Mindent összevetve Sabo a szöveget a mihovljani templommal hozza összefüggésbe.
A mihovlajni plébánia első minden kétséget kizáró említése viszont csak 1334-ből Ivan zágrábi főesperesnek a zágrábi káptalan helyzetéről írott statútumából származik "item ecclesia sancti Michaelis prope Komor" alakban. A plébánia alapításáról nincsen pontos adatunk. A statútumban említett Komor a Bedekovics család középkori birtokával azonos. A komori Bedekovicsok nemcsak a vidék földesurai, hanem a mihovljani plébániatemplom fő támogatói és kegyurai is voltak. A népiskolai oktatás 1835-ben indult a településen.
Mihovljan a 18. században lett a Sermage család birtoka, majd később házasság révén a Schlippenbachoké és Mikuletics ügyvédé lett. Rajtuk kívül birtokos volt itt Rakodzay Sándor is, aki 1907-1908-ban a horvát báni tisztséget töltötte be, valamint 1862-től a báró Fiedler család, akiknek leszármazottai ma is csodálattal beszélnek az egykori élet szépségeiről. Mihovljan már az Osztrák–Magyar Monarchia idején rendelkezett helyi önkormányzattal, majd 1962-ig volt önálló község. Önállóságát a független horvát állam megalakulása után kapta vissza.
1857-ben 1108, 1910-ben 1897 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. Középkori gótikus temploma sajnos már a múlté, mivel 1944. május 13-án egy bombatámadásban a községházával, a tűzoltószertárral és az iskolával együtt leégett. A településnek 2001-ben 1230 lakosa volt.