Dolgánok
A mai világban a Dolgánok nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A társadalomra gyakorolt hatásától a személyes szintre gyakorolt hatásig a Dolgánok végtelen vitákat és kutatásokat váltott ki, amelyek célja, hogy megértsék valódi jelentését és hatókörét. A technológia és a globalizáció előrehaladtával a Dolgánok még nagyobb jelentőséget kapott, vitákat és reflexiókat generálva különböző területeken, mint például a politika, a gazdaság, a kultúra és a környezetvédelem. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dolgánok-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat, elemezve annak mai jelentőségét és jövőbeli előrejelzéseit.
| Dolgánok | |||||
 | |||||
 | |||||
| Teljes lélekszám | |||||
| 7.261 (2002) | |||||
| Lélekszám régiónként | |||||
| |||||
| Vallások | |||||
| animizmus, orosz ortodox | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dolgánok témájú médiaállományokat. | |||||
A dolgánok (orosz nyelven: Долганы; dolgán: Долган, Дулҕан Dulğan, Һака (Sakha); jakut nyelven: тыа-киһи) egy főként az oroszországi Krasznojarszki határterületen élő etnikai csoport. Több csoport leszármazottai alkotják, különösen az ekevenek, mely az orosz észak egyik őslakos népe. A dolgánok a legközelebbi rokonságban a jakutokkal állnak. A török nyelvet valamikor a 18. század után vették át. A 2010-es népszámlálás során 7885 dolgánt tartottak számon. Ebből 5517 fő a Tajmiri Dolgan–Nyenyec járásban él.
A dolgán nyelvet beszélik, amely a jakut nyelvvel áll szoros rokonságban.
Történelem
A dolgánok a 17. században az Olenyok folyó és a Léna folyó medencéjében éltek. A 18. században költöztek jelenlegi lakóhelyükre, a Tajmir-félszigetre. 19. században és a 20. század elején kezdett kialakulni a dolgán identitás, három olyan csoport hatására, akik a Léna és az Olenyok folyó vidékéről vándoroltak a Krasznojarszki határterületre: ekevenek, jakutok, enyecek és úgynevezett tundrán túli parasztok (зату́ндренные крестья́не, zatundrennije kresztyanye).
Kultúra és megélhetés
A dolgánok eredetileg nomád vadászok és rénszarvastenyésztők voltak. A szovjet korszakban azonban megakadályozták, nomád életmódjuk folytatását, és arra kényszerítették őket, hogy kolhozokat (kollektív gazdaságokat) alakítsanak, amelyek – hagyományos tevékenységeik mellett – rénszarvastenyésztéssel, halászattal, tejtermeléssel és háztáji gazdálkodással is foglalkoztak. 1983-ban Shirin Akiner antropológus azt állította: „A dolgánok teljes jogú szovjet állampolgárok. Minden foglalkozásban megtalálhatók, bár többségük paraszt és kolhozdolgozó. Életkörülményeik is hasonlók a Szovjetunió más népcsoportjaihoz.”
Vallásuk
A dolgánok többsége régi sámánista hitet gyakorol; a legtöbbjükre azonban hatással van a keleti ortodox kereszténység.
Nevezetes dolgánok
- Ogdo Akszjonova – költő, a dolgán irodalom megalapítója.
Lásd még
Források
- Pallas nagylexikon: Dolgánok
- Orosz népszámlálás 2010: Népesség etnikai hovatartozás szerint (orosz nyelven)
- "Dolgán nép". Encyclopedia Britannica
- Hickey, Raymond (2012. május 14.). A nyelvi érintkezés kézikönyve. John Wiley & Sons. 728. o. ISBN 978-1-4443-1816-6. Retrieved 26 August 2012.
- Akiner, Shirin (1986). A Szovjetunió iszlám népei (Függelékkel a Szovjetunió nem muszlim török népeiről). London: Kegan Paul International. pp. 420-423. ISBN 0-7103-0188-X.
