Olenyok
A mai világban a Olenyok egyre aktuálisabb témává vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos területen betöltött fontossága miatt, a Olenyok nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken. Az évek során széles körben vitatták meg a Olenyok-et és annak különböző összefüggésekben való következményeit. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a Olenyok összes releváns vonatkozását, feltárva eredetét, időbeli alakulását és jelenlegi jelentőségét. Ezenkívül elemezzük a Olenyok jövőbeli kilátásait és a modern világra gyakorolt lehetséges hatását.
| Olenyok | |
.png) | |
| Az Olenyok deltája az űrből | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 2292 km |
| Vízhozam | torkolatnál 1210 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 219 000 km² |
| Forrás | Közép-szibériai-fennsík |
 é. sz. 67° 35′ 17″, k. h. 105° 09′ 16″67.588100°N 105.154400°E | |
| Torkolat | Laptyev-tenger |
| é. sz. 72° 59′ 01″, k. h. 119° 47′ 40″72.983600°N 119.794400°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| Az Olenyok vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olenyok témájú médiaállományokat. | |
Az Olenyok (cirill betűkkel Оленёк) folyó Oroszországban, Észak-Szibériában, Jakutföld északnyugati részén, teljes hosszában az északi sarkkörön túl.
Földrajz
Hossza 2292 km, vízgyűjtő területe 219 000 km², évi közepes vízhozama a torkolatnál: 1210 m³/s.
A Közép-szibériai-fennsík részét képező Viljuj-felföld északi peremén ered. Jakutföldön, a Bukocsan-hátság déli peremén folyik kezdetben kelet felé, majd keskeny völgyben észak felé. Középső szakaszán, az Arga-Szala folyó torkolatától széles völgyben, különösen sok kanyart képezve folytatja útját. Alsó, kb. 900 km-es szakaszán az Olenyok-síkságon továbbra is északra tart, átszeli a Kisztik-fennsík dombos vidékét; a Csekanov-hátság mellett északnyugati irányban folyik tovább és az Észak-szibériai-alföldön át éri el a Laptyev-tengert, itt 475 km² területű, 20 km hosszú deltatorkolatot képezve ömlik az Olenyok-öbölbe.
Magasvize júniustól szeptemberig tart, de már szeptember végén elkezdődik a jégképződés, és a folyó október elejétől május végéig, június első feléig befagy, felső szakaszán gyakran teljesen átfagy. Tél végére a folyó vízhozama a torkolatnál minimálisra csökken. A 130 km széles Olenyok-öblöt, melybe keletről a Léna-delta egyik nagy ága is torkollik, a tél legnagyobb részében mozdulatlan jég borítja.
Magasvíz idején az Olenyok a torkolattól közel 1000 km-en át hajózható. Partján csak kisebb települések találhatók, mint Olenyok, Szuhana, Tajmilir és a torkolatnál fekvő Uszty-Olenyok.
Mellékfolyók
Jelentősebb mellékfolyói Jakutföldön:
- jobbról a Sziligir (344 km),
- balról az Arga-Szala (554 km), a Birekte (315 km), a Kuojka (294 km), a Bejencsime (311 km), a Pur vagy Bur (501 km), a Buolkalah (a torkolat közelében, 305 km).
Lásd még
Források
- Jakutföld földrajza Archiválva 2008. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
- Jakutföld vizei a Geosite – földrajzi portálon (oroszul)
- Csónakkal végig az Olenyokon, útleírás (oroszul)
