Ebben a cikkben elemezzük a Antropológia hatását a társadalom különböző területein. Megjelenése óta a Antropológia minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette, és a kortárs kultúra mindenütt jelenlévő jelenségévé vált. Egy kimerítő elemzésen keresztül feltárjuk a Antropológia körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint a befolyását olyan sokrétű területeken, mint a politika, a technológia, a divat és a szórakoztatás. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Antropológia milyen szerepet játszott a társadalom átalakulásában, és azt, hogy az emberek hogyan kommunikálnak egymással. Ez a cikk a Antropológia legrelevánsabb vonatkozásaival foglalkozik, teljes és frissített elképzelést kínálva a ma oly fontos témáról.
Az antropológia (görög anthroposz, = „ember”) az emberről szóló tudomány, amely az embert és az emberi csoportokat minden vonatkozásában vizsgálja, mind fizikai (anatómiai, biológiai, morfológiai, fiziológiai, evolúciós stb.), mind kulturális, társadalmi, vallási, nyelvi, pszichológiai téren, mind a jelenben, mind a régmúltban.[1][2] A szociálantropológia a viselkedési mintákat, míg a kulturális antropológia a kulturális eltéréseket vizsgálja, beleértve a normákat és értékeket. [1][2]
Az Amerikai Egyesült Államokban az antropológia egyik fő tudományágának tekintik a régészetet, míg Magyarországon a régészet külön tudománynak számít, bár sok kapcsolata van mind a fizikai, mind pedig a kulturális antropológiával.
A kifejezés két görög szóból származik: az anthrôposz (ἄνθρωπος), ami "embert" jelent, és a logosz (λόγος), ami tudományt, diskurzust jelent.
Az antropológia két fő területre osztható, nevezetesen
A kulturális antropológia egy külön ágát képviseli a nyelvészeti antropológia, amely a nyelv társadalmi használatát, a nyelv és a kultúra kapcsolatát, valamint a nyelv tér- és időbeli változásait tárgyalja. (Ez Magyarországon inkább a nyelvtörténet kutatási területe.)
Magyarországon hagyományosan a néprajz felelt meg legjobban a modern angolszász indíttatású kulturális antropológiának, ezért a kulturális antropológiai szempontú kutatásokkal sokáig a néprajz keretei között foglalkoztak. Ma már azonban a kettőt teljesen különálló tudományként gyakorolják.
Ezenkívül létezik: