Avram Hersko

A Avram Hersko témája milliók figyelmét ragadta meg világszerte. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Avram Hersko kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Avram Hersko legfontosabb aspektusait, az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig. Exkluzív interjúk, kiterjedt kutatások és részletes elemzések révén feltárjuk a Avram Hersko valódi jelentőségét és a modern világra gyakorolt ​​hatását.

Avram Hersko
Avram Hershko (2004)
Avram Hershko (2004)
Életrajzi adatok
Született1937. december 31. (87 éves)
Karcag
Ismeretes mint
Nemzetiségzsidó származású magyar
Állampolgárságizraeli
HázastársJudith Leibowitz
IskoláiJeruzsálemi Héber Egyetem
Pályafutása
Szakterületkémia
Szakmai kitüntetések
Kémiai Nobel-díj (2004)
A Wikimédia Commons tartalmaz Avram Hersko témájú médiaállományokat.

Avram Hersko (héberül: אברהם הרשקו – Avraham Hershko; eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31. –) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus.

Életpályája

Családja[1]

">szerkesztés]

1937-ben született Karcagon; családjával hétéves koráig élt a szülővárosában. Apja, Herskó Mózes Karcagon a zsidó iskola tanítója volt, de 1944-ben munkaszolgálatra vitték, majd szovjet fogságba esett; csak 1947 nyarán jutott haza.

A németek 1944. március 19-ei magyarországi bevonulása után a családot először a helyi gettóba hurcolták, majd Szolnokra vitték. A szolnoki deportáltak nagy többségét Auschwitzba szállították, Ferenc azonban anyjával és testvérével véletlenül abba a „szállítmányba” került, amelyet máig ismeretlen okból Bécs környékére, Strasshof an der Nordbahnba vittek. A háború után visszakerültek Karcagra.

Miután apja hazajutott a fogságból, a család előbb Budapestre költözött, majd 1950-ben kivándoroltak Izraelbe. Legálisan tették ezt egy megállapodás értelmében, amely szerint 3000 zsidó kivándorlását engedélyezték. A családfő Izraelben is folytatta a tanítást, számtankönyveket is írt. Két fiát, Lászlót és Ferencet jó hírű iskolákban és egyetemeken taníttatta. Izraelben minden elemista Herskó Mózes elemista könyveiből tanulta a számtant. Ma is úgy emlegetik az oktatási módszerét, hogy „Herskó-módszer”. Megírta magyar nyelven és héberül a karcagi zsidó közösség történetét.[2][3] Herskó Mózes 1999 decemberében, 94 éves korában hunyt el.

Pályája Izraelben és az USA-ban

A három Nobel-díjas biokémikus balról jobbra: Irwin Rose; Avram Hersko; Aaron Ciechanover (2004)

Ő maga 1965-ben szerzett orvosi diplomát, és 1969-ben PhD fokozatot a jeruzsálemi Héber Egyetem Hadassah Faculty of Medicine karán. Ezután két évig posztdoktori ösztöndíjjal San Franciscoban kutatóként működött. Jelenleg a Rappaport Family kutatóintézet professzora a Technionon (Izraeli Műszaki Egyetem) Haifában és a New York Egyetemen patológiaprofesszor. 2000-ben Albert Lasker-díjat kapott. Aaron Ciechanoverrel és Irwin Rose-zal megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 2004-ben az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért.

Az ubikvitin-proteaszóma útnak kritikus szerepe van a sejtek homeosztázisának fenntartásában és olyan betegségek kifejlődésében van szerepe mint:

Nemzetközileg elismert vezető angol nyelvű szakfolyóiratokban[4][5][6] adta közre tudományos közleményeit, már 2004-es Nobel-díjjal való kitüntetése előtt munkássága számos elismerésben részesült főleg izraeli (Wolf-díj, 2001) és amerikai (az Amerikai Tudományos Akadémia díja, 2003) tudományos körök részéről. A legutóbbi időkben tudós csoportjával kifejlesztett inzulinkapszuláit Dél-Afrikában tesztelik.

Tudományos közleményei angol nyelven[7]

">szerkesztés]
  • Hershko, A., Ciechanover, A., Heller, H., Haas, A.L., and Rose I.A. (1980) "Proposed role of ATP in protein breakdown: Conjugation of proteins with multiple chains of the polypeptide of ATP-dependent proteolysis". Proc. Natl. Acad. Sci. USA 77, 1783-1786.
  • Hershko, A., Heller, H., Elias, S. and Ciechanover, A. (1983) Components of ubiquitin-protein ligase system: resolution, affinity purification and role in protein breakdown. J. Biol. Chem. 258, 8206-8214.
  • Hershko, A., Leshinsky, E., Ganoth, D. and Heller, H. (1984) ATP-dependent degradation of ubiquitin-protein conjugates. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 81, 1619-1623.
  • Hershko, A., Heller, H., Eytan, E. and Reiss, Y. (1986) The protein substrate binding site of the ubiquitin-protein ligase system. J. Biol. Chem. 261, 11992-11999.
  • Ganoth, D., Leshinsky, E., Eytan, E., and Hershko, A. (1988) A multicomponent system that degrades proteins conjugated to ubiquitin. Resolution of components and evidence for ATP-dependent complex formation. J. Biol. Chem. 263, 12412-1241.
  • Sudakin, V., Ganoth, D., Dahan, A., Heller, H., Hershko, J., Luca, F.C., Ruderman, J.V. and Hershko, A. (1995). The cyclosome, a large complex containing cyclin-selective ubiquitin ligase activity, targets cyclins for destruction at the end of mitosis. Mol. Biol. Cell 6, 185-198.

Díjak, elismerések (válogatás)

Jegyzetek

  1. ↑ Hersko Ferenc családjának története Karcag város honlapjáról való, külső hivatkozásokban i.m.
  2. ↑ Herskó Mózes: A karcagi zsidók története = Toldot k'hilát Karcag uk hilot mához Nagykunság. 2., bőv. kiad. Jeruzsálem : Karcagi Zsidók Emlékbizottsága, 2005. 219, 51 p. : ill. A kötet első kiadása 1977-ben jelent meg.
  3. ↑ A karcagi zsidó temető. Karcag : Izraelita Hitközség, 1990. 77 p. : ill.
  4. ↑ Legtöbb tudományos közleményét a Journal of Biological Chemistry közölte, a szakfolyóiratot 1905-ben alapította az az amerikai biokémiai és molekuláris biológiai társaság, napjainkban hetente jelenik meg, 2009-es impakt faktora 5.328
  5. ↑ Tudományos közleményeit közreadta a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS), ezen szakfolyóirat 2009-es impakt faktora 9.432
  6. ↑ Molecular Biology of the Cell (Molekuláris Biológiai Cell) (MBC) az amerikai Cell Biológiai Társaság folyóirata, amely a biokémia, a genetika, a morfológia, és az immunkémia területeiről közöl tudományos cikkeket.
  7. ↑ Az angol nyelvű wikipedia szócikke nyomán, i.m.
  8. ↑ Karcag Város díszpolgára. karcag.hu. . (Hozzáférés: 2016. október 26.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Avram Hersko című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk