Emmanuelle Charpentier

A mai világban a Emmanuelle Charpentier olyan téma, amely minden ember figyelmét felkeltette, akár történelmi jelentősége, akár a modern társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a technológia fejlődésére gyakorolt ​​hatása miatt. A Emmanuelle Charpentier évszázadok óta kutatások, viták és viták tárgya, jelentősége pedig folyamatosan növekszik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Emmanuelle Charpentier különböző aspektusait, eredetétől a mai hatásig, figyelembe véve a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Megvizsgáljuk a terület szakértőinek véleményét és szempontjait is, azzal a céllal, hogy átfogó és átfogó áttekintést nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Emmanuelle Charpentier
Életrajzi adatok
Született1968. december 11. (56 éves)
Juvisy-sur-Orge
Ismeretes mint
  • mikrobiológus
  • biokémikus
  • egyetemi oktató
  • genetikus
  • immunológus
  • tudós
Iskolái
Szakmai kitüntetések
  • Asturias hercegnője műszaki és természettudományos kutatási díj (2015, Jennifer Doudna)
  • Breakthrough Prize in Life Sciences (Helmholtz Centre for Infection Research, Umeåi Egyetem, Jennifer Doudna, 2015)
  • L'Oréal-UNESCO Award For Women in Science (2016)
  • Massry Prize (2015)
  • Eric K. Fernströms Svenska Pris (2011)
  • Dr. Paul Janssen Award for Biomedical Research (2014)
  • Louis-Jeantet-díj (2015)
  • Gruber Prize in Genetics (2015, Helmholtz Centre for Infection Research)
  • Otto Warburg Medal (2016)
  • Hansen Family Prize (2015)
  • Gottfried Wilhelm Leibniz-díj (2016)
  • Paul Ehrlich and Ludwig Darmstaedter Prize (2016)
  • Canada Gairdner International Award (2016)
  • Tang Prize
  • Carus medal (2015)
  • BBVA Foundation Frontiers of Knowledge Award (2016)
  • Ernst Jung Prize for Medicine (2015)
  • Meyenburg Prize (2016)
  • Science Award of Lower Saxony (2015)
  • Alexander von Humboldt Professor (2014)
  • Gabbay Award (2014)
  • Warren Alpert alapítványi díj (2016)
  • Kavli Prize in Nanoscience (Jennifer Doudna, Virginijus Šikšnys, Max Planck Institute for Infection Biology, 2018)
  • A Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora (2018)
  • a Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora (2016)
  • az Umeåi Egyetem díszdoktora (2017)
  • Japán Díj (2017)
  • Aachener Ingenieurpreis (2018. szeptember 7.)
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje (2017)
  • Fellow of the AACR Academy (2017)
  • a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem díszdoktora (2016)
  • Wilhelm Exner Medal (2016)
  • EMBO Membership
  • Göran Gustafsson Prize for molecular biology (2014)
  • Orvostudományi Wolf-díj (2020)
  • Harvey-díj (2018)
  • Bijvoet Medal (2018)
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal (2019)
  • kémiai Nobel-díj (Jennifer Doudna, 2020)
  • a Cambridge-i Egyetem díszdoktora (2018)
  • honorary doctor of the University of Manchester (2018)
  • a McGill Egyetem díszdoktora (2019)
  • honorary doctor of the Hong Kong University of Science and Technology (2014)
  • a francia Becsületrend parancsnoka (2020)
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének tisztje (2019. november 30.)
  • John Scott Award (2016)
  • Scheele Award (2019)
  • Honorary doctor of the University of Liège (2023)
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (2023)
  • Clarivate Citation Laureates (kémia, 2015)
  • Albany Medical Center Prize (2017)
  • National Inventors Hall of Fame (2023)
  • Foreign Member of the Royal Society (2024)
A Wikimédia Commons tartalmaz Emmanuelle Charpentier témájú médiaállományokat.

Emmanuelle Marie Charpentier (Juvisy-sur-Orge, 1968. december 11. –) mikrobiológiával, genetikával és biokémiával foglalkozó francia professzor.[1] 2015 óta ő a berlini Max Planck Fertőzésbiológiai Intézet igazgatója. 2018-ban egy független kutató intézetet alapított, melynek a Patogének Tudományának Max Planck Egység nevet adta.[2] 2020-ban Charpentier és Jennifer Doudna kapta meg a kémiai Nobel-díjat a genómszerkesztés módszerének kidolgozásáért.[3]

Tanulmányai

1968-ban Franciaország Juvisy-sur-Orge településén született. Charpentier biokémiát, mikrobiológiát és genetikát tanult a Pierre és Marie Curie Egyetemen, mely ma a párizsi Sorbonne Egyetem Természettudományi Kara.[4] A Pasteur Intézetben tanult 1992 és 1995 között, ahol kutató doktorit szerzett. Charpentier PhD projektje az antibiotikumokra kialakuló rezisztencia során fellépő molekuláris folyamatokat vizsgálta.[5]

Karrierje és kutatása

A Max Planck Fertőzésbiológiai Intézet Berlinben

Charpentier egyetemi tanársegédként kezdte pályafutását a Curie-n 1993 és 1995 között, majd a Pasteur Intézetben lett doktorvégzett tag 1995-1996-ban. 1996-1997-ben az USA-ban a Rockefeller Egyetemen New Yorkban dolgozott hasonló pozícióban. Ezalatt Charpentier dolgozhatott Elaine Tuomanen mikrobiológus laborjában.[6] Tuomanen laboratóriuma azt vizsgálta, a Streptococcus pneumoniae patogén hogyan használja a mobil genetikai részeit, hogy megváltoztassa a genomját. Charpentier is segített abban, hogy demonstrálják, az S. pneumoniae hogyan fejleszti ki a vakcinatűrő képességét.[7]

1997 és 1999 között adjunktus kutatóként dolgozott a New York-i Egyetemi Kórházközpontban. Itt Pamela Cowin laboratóriumában dolgozott. Cowin érdeklődési területe a bőrsejtek génváltozásai voltak az emlősök területén. Charpentier írt egy tanulmányt az egerek szőrnövekedésének szabályosságairól.[8] 1999-től 2002-ig adjunktus kutatóként dolgozott a St. Jude Kutató Gyermekkórházban és a Skirball Biomolekuláris Gyógyszerészeti Intézetben New Yorkban.[4][9]

Miután öt évet az Egyesült Államokban töltött, visszatért Európába, ahol 2002 és 2004 között a Bécsi Egyetem Mikrobiológiai és Genetikai Intétetében laborvezető és vendégprofesszor volt. 2004-ben publikálta tanulmányát arról, mely RNS komponensek felelősek a Streptococcus pyogenes fertőzőképességéért.[10] 2004 és 2006 között a Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet laborvezetője és adjunktusa lett. 2006-ban magándocens lett és a Molekulárisbiológiai Intézeten habilitált. 2006 és 2009 között a Max F. Perutz Laboratóriumok laborvezetője és adjunktusa lett.[4]

Charpentier Svédországba költözött, ahol az Umeåi Egyetem Molekuláris Fertőzések Gyógyítása részlegen lett laborvezető és adjunktus. Ezeket a tisztségeket 2009 és 2014 között töltötte be, majd vendégtanárként irányította a laboratóriumot. Innét Németországba költözött, ahol professzor és részlegvezető lett a Helmholtz Fertőzéskutatási Központban,[11] Braunschweigben és a Hannoveri Orvosi Iskolában. Ezeket a tisztségeket 2013-tól 2015-ig töltötte be. 2014-ben Alexander von Humboldt Professor lett.[4]

2015-ben Charpentier elfogadta a német Max Planck Társaság felkérését, hogy legyen a társaság tudós tagja és a berlini Max Planck Fertőzésbiológiai Intézetének az igazgatója.[4] 2016 óta a berlini Humboldt Egyetem címzetes professzora,[4] 2018 óta pedig alapító és aktuális igazgatója a Max Planck Patológiai Tudományok Egységének.[12][13] Charpentier 2017-ben visszavonult az Umeåo egyetem látogató professzori posztjáról, mert a Kempe Alapitvány és a Knut és Alice Wallenberg Alapítvány támogatásai lehetővé tették, hogy több fiatal kutatónak adjanak esélyt a MIMS laboratórium kutatócsoportjain belül.[14]

Jegyzetek

  1. ↑ (2016) „The quiet revolutionary: How the co-discovery of CRISPR explosively changed Emmanuelle Charpentier's life”. Nature 532 (7600), 432–434. o. DOI:10.1038/532432a. PMID 27121823. 
  2. ↑ CRISPR discoverer gets own research institute, 2017. április 19. (Hozzáférés: 2018. december 14.)
  3. ↑ Press release: The Nobel Prize in Chemistry 2020. Nobel Foundation. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  4. ↑ a b c d e f Charpentier, Emmanuelle – Vita. Max Planck Society. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  5. ↑ Emmanuelle Charpentier (angol nyelven). www.mpg.de . (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  6. ↑ Abbott, Alison (2016. április 28.). „The quiet revolutionary: How the co-discovery of CRISPR explosively changed Emmanuelle Charpentier's life” (angol nyelven). Nature News 532 (7600), 432–434. o. DOI:10.1038/532432a. PMID 27121823. 
  7. ↑ (1999) „Emergence of vancomycin tolerance in Streptococcus pneumoniae” (angol nyelven). Nature 399 (6736), 590–593. o. DOI:10.1038/21202. ISSN 1476-4687. PMID 10376600. 
  8. ↑ (2000. április 17.) „Plakoglobin Suppresses Epithelial Proliferation and Hair Growth in Vivo” (angol nyelven). Journal of Cell Biology 149 (2), 503–520. o. DOI:10.1083/jcb.149.2.503. ISSN 0021-9525. PMID 10769039. PMC 2175163. 
  9. ↑ Skirball Institute of Biomolecular Medicine. NYU Langone Health
  10. ↑ (2004) „Synthesis of group A streptococcal virulence factors is controlled by a regulatory RNA molecule” (angol nyelven). Molecular Microbiology 53 (5), 1515–1527. o. DOI:10.1111/j.1365-2958.2004.04222.x. ISSN 1365-2958. PMID 15387826. 
  11. ↑ Home. Helmholtz Centre for Infection Research
  12. ↑ Emmanuelle Charpentier, CRISPR-Cas9, Max Planck Institute for Infection Biology. Max Planck Unit for the Science of Pathogens . . (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  13. ↑ CRISPR discoverer get own research institute Retrieved 4 September 2018
  14. ↑ Emmanuelle Charpentier – Regulation in Infection Biology – Funding. Molecular Infection Medicine Sweden (MIMS). . (Hozzáférés: 2016. január 3.)