Patológia

A Patológia világban végtelenül sok olyan szempont létezik, amelyek megérdemlik a feltárást és a megvitatást. Legyen szó a Patológia személyről, témáról, dátumról vagy bármilyen más fogalomról, relevanciája és életünkre gyakorolt ​​hatása nyilvánvalóvá válik, ha mélyebben ásunk a jelentésében és következményeiben. A Patológia eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig nyomot hagyott a társadalomban, a kultúrában és a történelemben, vitákat, elmélkedéseket és elemzéseket generálva, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Patológia világában, hogy felfedezzük annak számos oldalát, és többet megtudjunk a jelenlegi kontextusunk szerinti jelentéséről.

Patológia

A kórtan avagy patológia (az ógörög pathosz (πάθος) = szenvedés és -logia (-λογία) = valaminek a tanulmányozása szóösszetételből) az emberi orvoslásban a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik. „A patológia az orvostudomány alapja, összeköti az elméleti tudományokat a klinikummal, választ keres a betegségek tüneteit és a betegek panaszait okozó morfológiai és funkcionális elváltozásokkal kapcsolatos kérdésekre.”[1]

A növények elváltozásaival foglalkozó tudomány neve növénykórtan (fitopatológia), az állatokéval az állatkórtan (zoopatológia) foglalkozik.

A patológia vizsgálati szempontjai

sejtek

A négy legfőbb szempont, melyek szerint a betegségeket a patológia vizsgálja:

A patológia területei

A patológia módszerei

  1. Makroszkópos patológia (autopsia, necropsia vagy boncolás)
  2. Mikroszkópos patológia (szövettan, immunhisztokémia, elektronmikroszkópia)
  3. Diagnosztikus célból eltávolított szövetminta biokémiai és molekuláris biológiai elemzése

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Patológia i.m.

További információk