Alsóladács

A mai világban a Alsóladács olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár mai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a Alsóladács-nek sikerült általános érdeklődésre számot tartó témaként pozícionálnia magát a társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági szférában. Az évek során a Alsóladács számos tanulmány, vita és vita tárgya volt, ami különböző dimenzióinak jobb megértéséhez és elemzéséhez vezetett. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Alsóladács jelenségét és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásait, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely továbbra is nagy érdeklődést és kíváncsiságot vált ki a mai társadalomban.

Alsóladács (1899-ig Alsó-Vladicsa, szlovákul: Nižná Vladiča) Vladicsa község része, egykor önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

Sztropkótól 16 km-re északkeletre fekszik. Vladicsa déli részét képezi.

Története

Alsóladácsot 1420 körül a vlach jog alapján alapították soltész általi betelepítéssel. Első írásos említése 1430-ból származik. A sztropkói uradalomhoz tartozott. 1600-ban 3 jobbágyháza volt. 1715-ben 4, 1720-ban 5 háztartása adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VLADICSA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Szirmay Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Dricsnához közel; határja olly forma, mint Dricsnáé.”[1]

1828-ban 20 házában 154 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vladicsa, Sáros vm. orosz f. a makoviczi uradal., Duplin fil. 5 római, 155 gör. kath., 7 zsidó lak. Ut. post. Komarnyik.”[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsóladács, azelőtt Alsó-Vladicsa. Tót kisközség. Mindössze 20 háza és 114 gör.-kath. vallású lakosa van. A XVI. században Wladjszka alakban a kir. kamara birtokaként említik, a XVI. század első felében Perényi Gábor volt az ura, de 1569-ben Pethő János kapott rá kir. adományt. Még a XVII. század végén is a Pethő grófok sztropkói uradalmához tartozik, de a XVIII. század vége felé már a Jekelfalussyak kezén találjuk. Majd a gróf Barkóczy és a báró Dessewffy családé. Most nincs nagyobb birtokosa. 1663-ban a pestis dúlt lakosai között. 1881-ig Sáros vármegyéhez tartozott. A faluban nincs templom. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz.”[3]

1910-ben 132, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Alsó- és Felsőladácsot 1965-ben Vladiča (Ladács) néven egyesítették.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!