Telepóc

Ez a cikk a Telepóc témával foglalkozik, amely nagyon fontos és érdekes a társadalom különböző területei számára. A Telepóc olyan téma, amely széles körű vitát váltott ki, és az évek során számos ember érdeklődését felkeltette. Ennek a cikknek a célja a Telepóc-hez kapcsolódó különböző szempontok alapos elemzése, az eredetétől a mai hatásig. Hasonlóképpen, különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel foglalkozunk majd annak érdekében, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a jelentős témáról. Ezért ennek a cikknek az a fő célja, hogy átfogó és naprakész képet adjon a Telepóc-ről, hogy elősegítse a reflexiót és a kritikai elemzést ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban.

Telepóc (Osadné)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1543
PolgármesterRóbert Mikuláško
Irányítószám067 34
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség150 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság382 m
Terület26,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 35″, k. h. 22° 09′ 08″49.143056°N 22.152222°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 35″, k. h. 22° 09′ 08″49.143056°N 22.152222°E
Telepóc weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Telepóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Telepóc (szlovákul: Osadné, korábban Telepovce, ukránul: Telepovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

Szinnától 17 km-re északra, a lengyel határ közelében, az Udava-patak partján található.

Története

A települést a vlach jog alapján soltész általi betelepítéssel alapították a 15. század második felében. Első írásos említése 1543-ból származik. 1600-ban a soltész házán kívül 10 adózó háztartása volt. 1715-ben 12, 1720-ban 8 adózója volt. Egykor a faluban vizimalom működött. 1828-ban 80 házában 596 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Telepocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 21 romai, 570 g. kath., 10 zsidó lak., görög anyaszentegyházzal, 752 h. szántófölddel. F. u. Vandernath. Ut. p. Nagy-Mihály.”[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Telepócz, ruthén kisközség a gácsi határon, 106 házzal és 732 gör. kath. vallású lakossal. Postája Papháza, távírója Zemplénszinna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Van Dernáth és Zichy családok voltak az urai. Gör. kath. temploma 1792-ben épült, de 1875-ben megújították.”[3]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége

Az ortodox templom

1910-ben 664, többségben ruszin anyanyelvű lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 233 lakosából 165 szlovák, 58 ruszin volt.

2011-ben 189 lakosából 106 szlovák és 80 ruszin volt.

Nevezetességei

  • Görögkatolikus temploma 1792-ben épült.
  • Ortodox temploma 1930-ban készült.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.