A Maskóc-ről szóló cikkben egy nagyon fontos és széles közönséget érdeklő témában fogunk elmélyülni. A következő néhány sorban ezt a témát fogjuk alaposan megvizsgálni, elemezve annak különböző oldalait, és teljes és részletes elképzelést kínálunk. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális következményekig a Maskóc olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Adatok, ajánlások és szakértői elemzések révén reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a témát, és mély és gazdagító megértést biztosítunk olvasóinknak.
Maskóc (Maškovce) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Homonnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1574 |
Polgármester | Emil Jasík |
Irányítószám | 067 32 |
Körzethívószám | 057 |
Forgalmi rendszám | HE |
Népesség | |
Teljes népesség | 52 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 7 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 228 m |
Terület | 6,99 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Maskóc weboldala | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Maskóc témájú médiaállományokat. | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Maskóc (szlovákul: Maškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Homonnától 15 km-re, északkeletre fekszik.
A falut a 16. században a vlach jog alapján betelepített ruszinokkal alapították, 1574-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MASKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai oroszok fekszik Körtvélyeshez közel, határja két nyomásbéli, zabot leg inkább, középszerűen pedig árpát, tavaszi búzát, ’s tatárkát terem, bikk fa erdeje van, piatzok Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Maskocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, F. Körtvélyes fil. 1 rom., 231 g. kath., 4 lak., görög anyaszentegyházzal, 498 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N.-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Maskócz, ruthén kisközség. Van 28 háza és 133 gör. kath. vallású lakosa. Postája és vasúti állomása Udva, legközelebbi távíró-hivatala Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Csákyak voltak az urai. Most a gróf Andrássyaké. Gör. kath. temploma 1768-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Lakói többségben görögkatolikusok, a templom Tölgyeshegy fíliája.
1910-ben 139, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 63 lakosából 56 szlovák és 5 ruszin volt.
2011-ben 52 lakosából 39 szlovák és 11 ruszin.
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.