Ebben a cikkben a Laborcmező lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva eredetét, fejlődését és mai relevanciáját. A Laborcmező már évek óta érdeklődés és vita tárgya, és hatása a társadalom különböző területeire kiterjed. Ennek mentén részletesen elemezzük azokat a különböző szempontokat, amelyek a Laborcmező-et olyan izgalmas témává teszik, a populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos és tudományos téren betöltött fontosságáig. Készüljön fel a Laborcmező összes lenyűgöző aspektusának felfedezésére, és merüljön el egy olyan utazásban, amely elvezeti Önt ahhoz, hogy jobban megértse a jelentőségét a mai világban.
Laborcmező (Zbudské Dlhé) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Homonnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1414 |
Polgármester | František Kopej |
Irányítószám | 067 12 |
Körzethívószám | 057 |
Forgalmi rendszám | HE |
Népesség | |
Teljes népesség | 769 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 79 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 199 m |
Terület | 8,36 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Laborcmező weboldala | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcmező témájú médiaállományokat. | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Laborcmező (1899-ig Izbugya-Hosszúmező, szlovákul: Zbudské Dlhé) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Homonnától 18 km-re északra, a Laborc bal partján fekszik.
1269-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOSSZÚ MEZŐ. Izbugya Hosszú mező. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Desőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koskócz, és Izbagya Hrabóczhoz 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát, zabot jól, középszerűen pedig, buzát, árpát, és tatárkát terem, erdője van, piatza Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Hosszumező, tót falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 250 római, 32 g. kath., 10 zsidó lak., 261 h. szántófölddel. F. u. Szirmay, Kazinczy. Ut. p. Homonna (fiók).”[3]
Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással, szénégetéssel foglalkoztak.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczmező, előbb Izbugyahosszúmező, tót kisközség a Laborcz-völgyében. 48 házból áll és 283 róm. kath. vallású lakosa van. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. A Zbugyaiak ősi birtoka, kiket egész a XVI. század elejéig ural. 1550-ben Drugeth Imrét, Gáspárt és Ferenczet iktatják birtokába. Az 1598-iki összeírás alkalmával Bogáthy Mihály, Nyárády Albert, Wiczmándy Zsigmond és Palocsay György az urai, 1774-ben pedig Dessewffy Tamás és Kazinczy András. A mult században gróf Dessewffy Gyula birtoka volt, most pedig gróf Dessewffy Dénesé és Béláé. 1890-ben – hat ház kivételével – az egész község leégett. Róm. kath. temploma 1800-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
1910-ben 244, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 555 lakosából 499 szlovák és 45 cigány volt.
2011-ben 661 lakosából 389 cigány és 265 szlovák.
2021-ben 769 lakosából 537 cigány, 196 szlovák, 4 ruszin, 1 ukrán, 31 ismeretlen nemzetiségű.[5]