Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a ’Sigmond Elek lenyűgöző világát. Kezdetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig elmerülünk a felfedezés és a gazdagodás útjában. A ’Sigmond Elek évszázadok óta érdeklődés és vita forrása, és ebből az alkalomból arra törekszünk, hogy megvilágítsuk annak számos oldalát. A következő sorokban alaposan megvizsgáljuk jellemzőit, a különböző területekre gyakorolt hatását és a körülötte látható jövőbeli perspektívákat. Készüljön fel arra, hogy belépjen a ’Sigmond Elek-ről szóló tudás és gondolkodás világába!
’Sigmond Elek | |
![]() | |
Született | 1873. február 26. Kolozsvár |
Elhunyt | 1939. szeptember 30. (66 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | vegyészmérnök, talajtanász |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Corvin-koszorú (1930) |
Sírhelye | Farkasréti temető (6/4-1-74/75)[1][2] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz ’Sigmond Elek témájú médiaállományokat. | |
Kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond Elek József Sándor (Kolozsvár, 1873. február 26. – Budapest, 1939. szeptember 30.)[3] vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.[4]
A régi nemesi származású kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond családnak a sarja. Apja, ’Sigmond Dezső (1844–1906), szesztermelő nagyiparos, országgyűlési képviselő,[5] anyja, csefalvai Csefalvay Elma (1841–1925) volt.[6]
Édesapjának szeszfőzdéje és sörgyára volt Kolozsváron, illetve a városhoz közeli egeresi barnaszénbányákban is volt érdekeltsége.[7] Apai nagyszülei ’Sigmond Elek (1810–1877) jogász és nagyiparos, és losádi Zudor Emília voltak. Anyai nagyszülei csefalvai Csefalvay Alajos (1804–1894), cs. és kir. lovassági százados, 1848-as honvédőrnagy, és losádi Zudor Zsuzsanna asszony voltak.[8]
Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1895-ben vegyészmérnöki oklevelet kapott, majd 1898-ban Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen doktorátust szerzett. Első munkahelye Nagybányán volt a Vegykémlő Hivatalban, ahol azonban csak rövid ideig maradt, mert Cserháti Sándor felkérésére 1899-ben elvállalta a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia mellett önállóan működő Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás kísérleti laboratóriumának vezetését. Itt ismerkedett meg a talajkémia problémáival a kukorica és a dohány tápanyagfelvételének vizsgálata során. Vizsgálta továbbá a szikes talajok tulajdonságait, illetve az öntözés hatását a talajok szerkezetére. Kutatásairól számos publikációban számolt be, 1905-ben a mezőgazdasági kémia magántanára lett a budapesti tudományegyetemen. Állami ösztöndíjjal két éven át Franciaországban, Dániában és az Egyesült Államokban dolgozott és a mezőgazdasági tudományos intézeteket tanulmányozta. 1908-ban a budapesti Műegyetemen megalakított Mezőgazdasági-Kémiai Technológiai Tanszéket első professzorává nevezték ki.
Kezdeményezésére Budapesten tartották meg 1909-ben az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát.[9] A nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának 25 éven keresztül elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1915-től levelező, 1925-től pedig rendes tagja volt. 1926-1934 között az Országos Kémiai Intézet igazgatója is volt. Tudományos munkásságának kiemelkedőbb eredményei: új kémiai módszer a talajban előforduló asszimilálható foszforsav meghatározására, vizsgálatok a talaj foszforsav-szükségletének megállapítására, továbbá a szikes talajok kialakulásának és megjavításának kérdései. Ez utóbbi képezi munkásságának legkiemelkedőbb, hazai mezőgazdaságunk számára is igen fontos részét.
1939. szeptember 30-án hunyt el Budapesten tüdőgümőkór következtében.
1910. január 8-án Budapesten feleségül vette nemes Hajnik Erzsébet Jolánta Mária (Budapest, 1880. július 12.– Budapest, 1920. augusztus 23.) kisasszonyt,[10][11] akinek a szülei nemes Hajnik Imre (1840–1902) miniszteri tanácsos, jogtudós, jogtörténész, oklevélkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Heinrich Mária (1856–1904) úrnő voltak.[12][13]Frigyükből született:
1956-ban alapította a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület az évenként kiosztásra kerülő Sigmond Elek-emlékérmet.
Mellszobra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádja alatt található Budapesten.