’Sigmond Elek

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a ’Sigmond Elek lenyűgöző világát. Kezdetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig elmerülünk a felfedezés és a gazdagodás útjában. A ’Sigmond Elek évszázadok óta érdeklődés és vita forrása, és ebből az alkalomból arra törekszünk, hogy megvilágítsuk annak számos oldalát. A következő sorokban alaposan megvizsgáljuk jellemzőit, a különböző területekre gyakorolt ​​hatását és a körülötte látható jövőbeli perspektívákat. Készüljön fel arra, hogy belépjen a ’Sigmond Elek-ről szóló tudás és gondolkodás világába!

’Sigmond Elek
Született1873. február 26.
Kolozsvár
Elhunyt1939. szeptember 30. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásavegyészmérnök, talajtanász
Iskolái
KitüntetéseiCorvin-koszorú (1930)
SírhelyeFarkasréti temető (6/4-1-74/75)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz ’Sigmond Elek témájú médiaállományokat.
’Sigmond Elek mellszobra az FVM épülete előtt Budapesten
Emléktáblája
Kossuth Lajos tér 11.

Kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond Elek József Sándor (Kolozsvár, 1873. február 26. – Budapest, 1939. szeptember 30.)[3] vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.[4]

Élete, munkássága

A régi nemesi származású kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond családnak a sarja. Apja, ’Sigmond Dezső (1844–1906), szesztermelő nagyiparos, országgyűlési képviselő,[5] anyja, csefalvai Csefalvay Elma (1841–1925) volt.[6]

Édesapjának szeszfőzdéje és sörgyára volt Kolozsváron, illetve a városhoz közeli egeresi barnaszénbányákban is volt érdekeltsége.[7] Apai nagyszülei ’Sigmond Elek (1810–1877) jogász és nagyiparos, és losádi Zudor Emília voltak. Anyai nagyszülei csefalvai Csefalvay Alajos (1804–1894), cs. és kir. lovassági százados, 1848-as honvédőrnagy, és losádi Zudor Zsuzsanna asszony voltak.[8]

Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1895-ben vegyészmérnöki oklevelet kapott, majd 1898-ban Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen doktorátust szerzett. Első munkahelye Nagybányán volt a Vegykémlő Hivatalban, ahol azonban csak rövid ideig maradt, mert Cserháti Sándor felkérésére 1899-ben elvállalta a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia mellett önállóan működő Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás kísérleti laboratóriumának vezetését. Itt ismerkedett meg a talajkémia problémáival a kukorica és a dohány tápanyagfelvételének vizsgálata során. Vizsgálta továbbá a szikes talajok tulajdonságait, illetve az öntözés hatását a talajok szerkezetére. Kutatásairól számos publikációban számolt be, 1905-ben a mezőgazdasági kémia magántanára lett a budapesti tudományegyetemen. Állami ösztöndíjjal két éven át Franciaországban, Dániában és az Egyesült Államokban dolgozott és a mezőgazdasági tudományos intézeteket tanulmányozta. 1908-ban a budapesti Műegyetemen megalakított Mezőgazdasági-Kémiai Technológiai Tanszéket első professzorává nevezték ki.

Kezdeményezésére Budapesten tartották meg 1909-ben az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát.[9] A nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának 25 éven keresztül elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1915-től levelező, 1925-től pedig rendes tagja volt. 1926-1934 között az Országos Kémiai Intézet igazgatója is volt. Tudományos munkásságának kiemelkedőbb eredményei: új kémiai módszer a talajban előforduló asszimilálható foszforsav meghatározására, vizsgálatok a talaj foszforsav-szükségletének megállapítására, továbbá a szikes talajok kialakulásának és megjavításának kérdései. Ez utóbbi képezi munkásságának legkiemelkedőbb, hazai mezőgazdaságunk számára is igen fontos részét.

1939. szeptember 30-án hunyt el Budapesten tüdőgümőkór következtében.

Házassága és leszármazottjai

1910. január 8-án Budapesten feleségül vette nemes Hajnik Erzsébet Jolánta Mária (Budapest, 1880. július 12.– Budapest, 1920. augusztus 23.) kisasszonyt,[10][11] akinek a szülei nemes Hajnik Imre (1840–1902) miniszteri tanácsos, jogtudós, jogtörténész, oklevélkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Heinrich Mária (1856–1904) úrnő voltak.[12][13]Frigyükből született:

  • ’Sigmond László.
  • ’Sigmond Andor.

Művei

Díja

Emlékezete

1956-ban alapította a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület az évenként kiosztásra kerülő Sigmond Elek-emlékérmet.

Mellszobra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádja alatt található Budapesten.

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 272/1939. folyószáma alatt.
  4. ↑ familysearch.org Kolozsvári római katolikus keresztelők - Sigmond Elek keresztelője
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ’Sigmond Dezső
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ’Sigmond Dezsőné Csefalvay Elma
  7. ↑ Lásd: Infrastruktúra és iparfejlődés Kolozsvárott a dualizmus korában
  8. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Csefalvay Alajos
  9. ↑ Lásd: A talajtan és a talajtérképezés a II. világháborúig in Magyarország a XX. században IV. kötet Tudomány 1. Műszaki és természettudományok
  10. ↑ familysearch.org - Budapest római katolikus keresztelők - Hajnik Erzsébet
  11. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ’Sigmond Elekné nemes Hajnik Erzsébet
  12. ↑ Országos Széchényi Könyvtár- gyászjelentések - Hajnik Imre
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hajnik Imréné Heinrich Mária

Források

  • Grenczer Béla: Dr. ’Sigmond Elek – mint a magyar mezőgazdasági kémia művelőjének és terjesztőjének – 25 éves műegyetemi tanári jubileuma. KK. 1934.
  • Mados László: ’Sigmond Elek dr. KK. 1939. 42. sz.
  • Doby Géza: ’Sigmond Elek. MGSZ. 1939. december
  • Di Gleria János: Megemlékezés ’Sigmond Elek munkásságáról halálának 20. évfordulóján. MK. 1959. 11. sz.
  • Hargitai László: Dr. ’Sigmond Elek, 1873–1939. Az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványa. Bp., 1963. 13. sz.
  • Krámer Mihály: ’Sigmond Elek agrokémiai munkássága. AT. 1963. 2. sz.

További információk

Kapcsolódó szócikkek