Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem

Ferenc József Tudományegyetem (1872–1945) (
  • Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem
  • Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem
)
Az egyetem épülete 1893–1902 között épült Meixner Károly és Alpár Ignác tervei alapján. A kivitelező Reményik Károly (Reményik Sándor apja) cége volt
Az egyetem épülete
1893–1902 között épült Meixner Károly és Alpár Ignác tervei alapján. A kivitelező Reményik Károly (Reményik Sándor apja) cége volt
Alapítva1872. november 10.
Bezárva1945. május
HelyKolozsvár
Korábbi neveiMagyar Királyi Tudományegyetem (1881-ig)
Típusállami egyetem
Campus területe4226 m²
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc József Tudományegyetem (1872–1945) témájú médiaállományokat.
Az egyetem tanrendje az 1881–82-es tanév első félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1888–89-es tanév második félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1903–1904-es tanév első félévére Képeslap 1940-ből Botanikus kerti belépőjegy

A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872 és 1945 között működött.

Megalakulása

1872. október 14-én a magyar képviselőház, majd 15-én a felsőház is megszavazta az 1872. évi XIX. törvénycikket, amely a kolozsvári székhelyű tudományegyetem létrehozásáról rendelkezik, és amely egyetem 1872. november 10-én ünnepi üléssel meg is kezdte működését Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem néven. 1881. január 14-én kapja a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet, és örök időkre megalapítottnak nyilváníttatott. Az egyetem első rektora Berde Áron. Az egyetem negyedszázad alatt a magyar tudományosság egyik legfontosabb fellegvárává vált.

Minden félévben megjelentették a tanrendet (1888-tól almanach és tanrend). Ezek a füzetek ma is megtalálhatók a kolozsvári és a szegedi egyetemi könyvtárban. Ezekből meg lehet tudni, hogy ki és mit tanított, az órarendet, kik voltak az egyetem és a karok vezetői, hol laktak a tanárok, és milyen események történtek az egyetemen. Ezeken a füzeteken az egyetem neve többféleképpen szerepel. Kezdetben Kolozsvári Magyar Királyi Tudomány-egyetem (1872), majd Kolozsvári Magyar Királyi „Ferencz József” Tudomány-egyetem (1881, első félév), Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz-József-Tudomány-egyetem (1881, második félév), Kolozsvári „Ferencz József” Magyar Királyi Tudomány-egyetem (1898), Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem (1903), Kolozsvári M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem (1908).

Az egyetem szerkezete

A kolozsvári egyetem 1872-ben a következő karokkal alakult:

Ez a struktúra 1940-ben a közgazdaság-tudományi karral bővült. A matematikai és természettudományi kar újdonságnak számított, mivel addig a természettudományi szakok a bölcsészettudományi karhoz tartoztak. A földrajz szak ez esetben is a bölcsészettudományi karon maradt.

Az első tanítási év 284 beiratkozott diákkal, 40 rendes és rendkívüli tanárral, 11 tanársegéddel 1872. november 11-én kezdődött. A tanárok és diákok karonkénti megoszlása:

kar tanár diák
jog- és államtudományi 12 174
orvostudományi 11   51
bölcsészet-, nyelv-
és történettudományi
10   22
matematikai és
természettudományi
  7   37

A bujdosás évei

Az 1918-as őszi félévre 2226 hallgató volt beiratkozva. 1919-ben a tavaszi félévre 2570 hallgató iratkozott be. Ez utóbbiak 83%-a magyar, 12%-a román és 5% német vagy szász nemzetiségű volt. A román megszállás után az egyetem ígéretet kapott, hogy zavartalanul folytathatja tevékenységét, miközben a háttérben már folytak a kisajátítási előkészületek, illetve a diákok zaklatása a hatóságok által.

1919. május 10-én az egyetem vezetősége ultimátumot kapott a megszálló román hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra, illetve két éven belül kezdjék el románul tartani az előadásokat. A tanárok ezt a lehetőséget egyöntetűen elvetették arra hivatkozva, hogy békeszerződés megkötése előtt törvénytelen ez az utasítás. Május 12-én a román hadsereg erővel behatolt az egyetem épületébe, a tanárokat és diákokat pedig kitessékelték az utcára. Csupán személyes holmijukat vihették magukkal.

Az elmenekült egyetem, rövid budapesti kitérő után, 1921 és 1940 között Szegeden működött.

Visszatérés Kolozsvárra

Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntést követően az egyetem részben visszatért Kolozsvárra, és egy új karral (közgazdaság-tudományi) bővült. A Szegeden maradt egyetemrész felvette a Horthy Miklós Tudományegyetem nevet.

Az egyetem „tanszékein többnyire olyan tudós professzorok munkálkodtak, akik azt vallották, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül Erdély minden odavaló embernek hazája. Ezek a professzorok fordultak szembe 1944 tavaszán a Sztójay-kormány zsidóellenes intézkedéseivel, és ugyancsak ők voltak azok, akik 1944. szeptember 29-én, amikor a magyar kormány elrendelte Kolozsvár kiürítését, az intézkedésnek ellenszegültek. Az egyetemi tanács szeptember 16-án úgy határozott, hogy tekintettel a kolozsvári magyarság minden társadalmi osztályhoz és vallásfelekezethez tartozó képviselőinek kérésére, az egyetem a helyén marad, és osztozik az erdélyi magyarság sorsában. Szeptember 17-én pedig az egyetem óvóhelyén megnyitották a tanévet.”

1944 őszétől, amikor Kolozsvár már orosz és román megszállás alatt volt, nevében már nem viselte Ferenc József nevét.

Végleges felszámolás

A Ferenc József Tudományegyetem 1945 májusában jogutód nélkül megszűnt, amikor román királyi rendelettel létrehozták a magyar nyelvű állami egyetemet Kolozsváron, habár az új egyetem a megszüntetett egyetem tanári állományán alapult. Ez az egyetem még ugyanabban az évben felvette a Bolyai Tudományegyetem nevet. 1959-ben, felsőbb pártrendelkezésre, egyesítették a román nyelvű Victor Babeș Tudományegyetemmel. Ettől kezdve Babeș–Bolyai Tudományegyetem néven működik a mai napig.

Az egyetem szellemisége

Berde Áron első rektor, egyetemi megnyitó beszédében azt mondta: Önök tudják, hogy az egyetemet nem a néma falak, hanem a tanárok szellemi ereje alapítja meg hírnevében, áldásos működésben. Toleráns erdélyi szellemiségének köszönhetően az egyetem sokkal befogadóbb volt, mint a kor más (nemcsak magyarországi) egyetemei. Tanárai között sok zsidó származású volt, akik tudással és tehetséggel szolgálták a magyar és az egyetemes tudományosságot. Az egyetemen 1919-ig mindig működött román nyelv és irodalom tanszék. Ennek vezetői Szilasi Gergely (1872–1886 között) és Moldován Gergely (1886–1919 között) voltak. Utóbbi rektor is volt.

Az egyetem örökösei

Gaal György könyvéből idézzük:

„A kolozsvári tudományegyetemnek ma négy örököse is működik. Épületeit, felszerelését a kolozsvári I. Ferdinánd, majd a Victor Babeș nevét viselő egyetem kapta meg, szellemét a Bolyai János nevét felvevő magyar tudományegyetem vitte tovább. A kettő erőszakos egyesítése (1959) óta a Babeș–Bolyai Tudományegyetem az egyik örökös. A másik a Bolyaiból kivált marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, különösen ennek magyar tanári kara. A harmadik-negyedik pedig a szegedi, 1940-től Horthy Miklós, később József Attila nevét viselő tudományegyetem, valamint az ebből 1951-ben kivált, utóbb Szent-Györgyi Albertről elnevezett Orvostudományi Egyetem.”

Az egyetem rektorai

A rektort egy évre választották, de a következő évben kötelező módon rektorhelyettes volt.

Jelentősége

Az alábbi idézetek jól jellemzik, hogy milyen szerepe volt a Ferenc József Tudományegyetemnek a magyar és egyetemes tudomány szolgálatában.

„A Ferenc József Tudományegyetem nem múlt el nyomtalanul. Kolozsvárt első ízben tette ismert és elismert, európai szintű tudományos központtá. A magasra állított szakmai és erkölcsi mérce az utódokat is kötelezte. Az egyetem szellemiségét az egymást váltó nemzedékek ápolják és őrzik. Az egyetem önfeláldozó, kiváló tanárai között ma is bőven találunk követésre méltó példaképeket.”

„Érdekes, hogy a 19. század második felében a magyarországi tudományegyetemek közül először nem a budapesti, hanem a kolozsvári vált fontos matematikai centrummá. A háborút megelőző másfél évtizedben a kolozsvári matematikai iskola a világ legjobbjai közé tartozott. Képviselői hervadhatatlan érdemeket szereztek maguknak és a magyar tudománynak. Például, nem valószínű, hogy mostanában elmúlik olyan munkanap, amelyen valahol a világon Farkas, Haar vagy Riesz neve szóba ne jönne.”

„A kolozsvári egyetem az ország második egyeteme volt, az első egyetem vidéken. De nem volt vidéki egyetem a szó szellemi értelmében. Tudományos, szakmai kérdésekben gyakran ellenzéke volt a budapestinek, vitapartnere, bírálója a főváros akadémizmusának. Oldotta az egyetlen központ belterjességét, ahogy ma mondani szoktuk: alternatívát jelentett. És számos olyan kezdeményezést karolhatott föl, amely korszerű volt és jövőbe mutatott, de nem sok esélye lett volna a túlzott tekintélytisztelet centrumában.”

„A kolozsvári tudományegyetem a történelmi változások megpróbáltatásai között Erdély népének a művelődését, kulturális kibontakozását, a tudományos haladást, az egyetemes értékű és érvényű ismeretek gazdagítását szolgálta. E múltbeli hosszú ideig lappangó igények nyertek teret megalapításakor.”

„Kétségtelen: egyetemünk egykori tudós tanárai elsősorban filológiai feltáró munkájukkal gazdagították irodalomtudományunkat, máig nélkülözhetetlen szövegkiadásaikkal, írói életrajzaikkal. De szűkmarkúak lennénk, ha nem vennénk észre, hogy ezzel párhuzamosan nem tévesztették szem elől a tágabb összefüggéseket: az európai szellemi törekvések megismerésének és hasznosításának szükségét.”

Érdekességek

Az egyetem épülete ma Az egyetem belső udvara ma

Érdekes tantárgynevek:

Válogatás egyes rendeletekből:

Válogatás az egyetemi beadványokból:

Jegyzetek

  1. Az egyetemi tanrendek és almanachok online elérhetősége
  2. a b c Gaal György: Egyetem a Farkas utcában: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai). Kolozsvár: Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. 2001.  
  3. Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele. Szeged: Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat. 2019.  
  4. A Ferenc József Tudományegyetem kezdete és vége: Riesz Frigyes matematikus levele testvéréhez. Közli: Kása Zoltán. Műszaki Szemle 46 (Historia Scientiarum 6), (2009) 23–27. o.
  5. Szabó Péter Gábor: A Ferenc József Tudományegyetem Szegeden (1921–1940). Műszaki Szemle 46 (Historia Scientiarum 6), (2009) 34–38. o.
  6. Tonk Sándor: Erdély magyar egyeteme, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999.
  7. Gábos Zoltán: A Ferenc József Tudományegyetem fizikusai, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999
  8. Kolumbán József: A kolozsvári matematikai iskola kialakulása, 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999
  9. Péntek János: Modern törekvések a nyelvészetben és a néprajzban, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999
  10. Nagy-Tóth Ferenc, Fodorpataki László: A növénytanoktatás és -kutatás történetéről, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999
  11. Kozma Dezső: A magyar irodalom első előadói, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999
  12. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz-József-Tudomány-Egyetem ALMANACHJA MDCCCLXXXVII-VIII-ról és az MDCCCLXXXVIII-IX-ik tanév I-ső felére valamint TANRENDJE az MDCCCLXXXVIII-IX-ik tanév I. felére, Kolozsvárt, Nyomatott Ajtai K. Albert Könyvnyomdájában, 1888. Kolozsvári Egyetemi Könyvtár
  13. Ferenc József Tudományegyetem. Mutató a szabályrendeletekről 1872-től fogva. Kolozsvári Állami Levéltár.
  14. Ferenc József Tudományegyetem. Beadványi jegyzőkönyv 1872/3-ik évre. Kolozsvári Állami Levéltár

Források

Gaal György: Egyetem a Farkas utcában: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Harmadik, átdolgozott és bővített kiadás. Kolozsvár: Scientia Kiadó. 2012. 428. o.  

További információk

Kapcsolódó szócikkek