Wittelsbach-ház

Wittelsbach-ház
Haus Wittelsbach Királyi uralkodóház
A Wittelsbach-ház bajor királyi címere 1835–1918 között
A Wittelsbach-ház bajor királyi címere 1835–1918 között
OrszágBajorország, Csehország, Görögország, Kalmari unió, Köln Választófejedelemség, Magyarország, Nagy-Britannia, Német-római Birodalom, Pfalzi Választófejedelemség, Svédország
Nemzetiségbajor
Alapítva11. század
TitulusNémet-római császár
Német király
Bajor király
Bajor választófejedelem
Bajor herceg
Pfalzi választófejedelem
Kölni választófejedelem
Magyar király
Dán király
Svéd király
Norvég király
Cseh király
Görög király
A Wikimédia Commons tartalmaz Wittelsbach-ház témájú médiaállományokat.

A Wittelsbach-ház (németül: Haus Wittelsbach), egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták. A dinasztia tagjai eljutottak többek között a Német-római Birodalom császári címéig, továbbá a Magyar, a Dán, a Norvég, a Svéd, a Cseh és a Görög Királyság trónjára is.

A dinasztia eredete

Számos legenda keletkezett a család származásával kapcsolatban. A történettudomány mai álláspontja szerint ősük a bajor Luitpolding-ház egyik leszármazottja, Berthold volt. A család tagjai kezdetben Scheyern grófjai néven szerepelnek a bajor történelemben, míg 1113-ban a bajorországi Wittelsbach (korabeli forrásokban Wittelinspach) várába nem költöztek. Az uralkodóház első jelentős tagja Ottó volt, aki I. (Barbarossa) Frigyes seregében zászlótartóként szolgált. Ottó vitézségével és hűségével többször kivívta a császár elismerését. Erre az időszakra esik a német Hohenstaufen és Welf dinasztiák küzdelme a német trónért. Mikor a bajor herceg, a Welf-házból származó XII. (Oroszlán) HenrikMünchen városának alapítója – ismételten összeütközésbe került a császárral, az uralkodó elvette tőle hercegségét és Ottónak adományozta. 1180. szeptember 16-án I. Frigyes ünnepélyes keretek között Altenburgban Bajorország hercegi trónjára emelte I. (Wittelsbach) Ottót. A Wittelsbachok ettől kezdve 738 éven keresztül uralkodtak Bajorországban, és eközben a család tagjai számos más uralkodói trónt is megszereztek.

Pfalzot (a későbbi Alsó-Pfalzot) halála után 1214-ben ítélte II. Frigyes Előkelő Ottó hercegnek. Az ő halála után, Bajorország első felosztásakor (1253-ban) a ház két ágra szakadt:

A két testvér háborúját Rudolf halála zárta le. Ezután Lajos kiegyezett Rudolf fiaival, akik a korábbi pfalzi tartományok mellé megkapták Bajorországnak egy részét is, amit ettől fogva Felső-Pfalznak neveztek.

A Wittelsbach-ház uralkodói

A Német-római Birodalmon belül

Német királyok és német-római császárok Cseh királyok

A Wittelsbachok a történelem folyamán kétszer is rövid időre megszerezték a cseh királyi címet:

Bajor hercegek és választófejedelmek

Lásd: Bajorország uralkodóinak listája

Brandenburgi őrgrófok és választófejedelmek Pfalzi őrgrófok és választófejedelmek

A Német-római Birodalmon kívül

Magyarország Bajor Ottó magyar király Bajorország

A napóleoni háborúk idején IV. Miksa József bajor választófejedelem Franciaországot támogatta, ezért 1806. január 1-jén Napóleon hozzájárulásával Bajorország királyság lett. A bajor királyok is a Wittelsbach-házból kerültek ki:

Skandináv országok Görögország

Az uralkodóház egyéb ismert tagjai

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

  1. 1305. december 6. Ottó magyar király koronázása, rubicon.hu

További információk

Források