Ebben a cikkben a Rhédey család lenyűgöző világát és a jelenlegi társadalmunkra gyakorolt összes hatását fogjuk felfedezni. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a szakmai téren való jelentőségéig a Rhédey család egyre növekvő érdeklődési körnek bizonyult minden életkorú és foglalkozású ember számára. Ezeken az oldalakon a Rhédey család eredetébe, fejlődésébe és jövőbeli perspektíváiba fogunk mélyedni, hogy jobban megértsük a jelenlegi kontextusban való fontosságát. Emellett elemezzük a Rhédey család körül létező különféle megközelítéseket és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly aktuális témáról. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Rhédey család-ről!
A kisrédei nemes és gróf Rhédey család az ősi nemzetségekig visszavezethető régi, magyar család.
Ez a család az Aba nemzetségből eredő, hevesi család. Az első, aki a Rédei nevet viselte, egy bizonyos Mikó, akit 1303-ban említenek. A Rhédeyek Mátyás királytól kaptak nemesi címerlevelet 1466-ban. A család gazdagságának megalapozója az 1560 körül született és 1621-ben meghalt Rhédey Ferenc váradi kapitány volt. Bocskai-szabadságharcában annak egyik vezére volt, érdemei elismeréseként Bocskai 1606. május 2-án az ország főurai közé emelte. Az 1610-ben született Rhédey Ferenccel, aki 1648-tól Máramaros vármegye főispánja volt, a család magas társadalmi rangra emelkedett. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem tanácsosa volt, majd Rákóczi lemondása után az erdélyi rendek őt választották fejedelemmé, de nem sokáig viselhette ezt a magas méltóságot, mert 1658-ban Rákóczi visszatért a fejedelmi székbe. 1659-ben Rhédey Ferenc grófi címet kapott, 1667-ben hunyt el. Mivel Rhédey fejedelem ágazata fiával, Lászlóval kihalt, a család egy másik ágát nevezik erdélyi ágnak, ez az ág 1744-ben kapott grófi címet, majd Gáborral 1897-ben halt ki.