Ez a cikk a Velići témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt vált jelentőségre. A Velići-hez kapcsolódó különböző perspektívákat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Megvizsgáljuk a Velići megértésének és elemzésének fontosságát, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Ezen kívül szóba kerül a Velići által jelentett kihívások és lehetőségek, valamint az általa képviselt kihívások kezelésére felmerülő lehetséges megoldások. Röviden, ez a cikk egy tág és gazdagító látásmódot kíván kínálni a Velići-ről, azzal a céllal, hogy elmélkedésre és vitára ösztönözze ezt a témát.
Velići | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Isztria |
Község | Vižinada |
Jogállás | falu |
Polgármester | Marino Baldini |
Irányítószám | 52447 |
Körzethívószám | (+385) 052 |
Népesség | |
Teljes népesség | 45 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Velići (olaszul: Velli) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Vižinadához tartozik.
Az Isztria középső részén, Pazintól 16 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délre, a 21-es számú főút mellett fekszik.
A településnek 1880-ban 41, 1910-ben 56 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 38 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal (szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztés) foglalkoznak.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 41 | 47 | 65 | 56 | 0 | 0 | 78 | 75 | 53 | 40 | 42 | 27 | 30 | 38 |
Vižinada község hivatalos oldala (horvátul)