A mai világban a Kašćerga továbbra is nagy érdeklődés és vita téma szakértők és amatőrök körében egyaránt. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kašćerga továbbra is aktuális modern társadalmunkban, és továbbra is vegyes érzelmek és vélemények sorozatát váltja ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kašćerga különböző aspektusait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, és mindent megvizsgálunk az eredetétől a világra gyakorolt jelenlegi hatásáig. Ezenkívül elemezzük a Kašćerga körüli különböző nézőpontokat és vitákat azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a fontos témáról.
Kašćerga | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Isztria |
Község | Pazin |
Jogállás | falu |
Polgármester | Renato Krulčić |
Irányítószám | 52000 |
Körzethívószám | (+385) 052 |
Népesség | |
Teljes népesség | 235 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 383 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kašćerga témájú médiaállományokat. | |
Kašćerga (olaszul: Caschierga) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Pazinhoz tartozik.
Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 7 km-re északnyugatra, a Butoniga-tó délnyugati partja közelében, a Butoniga-patak feletti kis földnyelven, a Padovának nevezett dombocska alatt fekszik. A domb a rajta álló Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templomról kapta a nevét és innem való az olasz Villa Padova elnevezés is.
A település területe már az őskorban és az ókorban is lakott volt. Első írásos említése 1177-ben "Carsiaga" néven történt, amikor a porecsi püspökség hűbérbirtoka lett. Később kikerült az egyház irányítása alól és a 13. században már a pazini grófok uralma alá tartozott. A 15. század második felében az oszmán betörés és Frangepán VII. János vegliai herceg 1498-as támadása után mindössze hat lakosa maradt. Nevét az 1498-as pazini urbárium „Kasternn” alakban írja, de a 17. században ezt már a "Kaiserfeld" elnevezés váltja fel. Mivel a falu közel feküdt az osztrák-velencei határhoz gyakran esett a hadak pusztításának útjába, földjei időnként megműveletlenek, elhagyottak voltak. Emiatt lakossága is többször cserélődött. A településnek 1857-ben 410, 1910-ben 579 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, ezen belül szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 2011-ben 256 lakosa volt.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
410 | 424 | 453 | 491 | 511 | 579 | 598 | 891 | 663 | 641 | 512 | 426 | 375 | 307 | 279 | 256 |