Varjú Elemér

Napjainkban a Varjú Elemér nagy jelentőségű téma a társadalomban. A történelem során a Varjú Elemér különféle módon befolyásolta az emberek életét, befolyásolva döntéseiket, gondolataikat és cselekvésmódjukat. Társadalmi megközelítésből a Varjú Elemér különböző területeken viták és viták tárgya volt, ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyüljünk a Varjú Elemér tanulmányozásában, hogy megértsük annak fontosságát és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Varjú Elemér különböző aspektusait, elemezve történelmi kontextusát, mai relevanciáját és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket.

Varjú Elemér
SzületettVarjú Elemér László
1873. október 14.[1]
Felsőludány
Elhunyt1945. január 28. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1897)
SírhelyeFarkasréti temető (16-1-5)[2][3]

Csekei Varjú Elemér László (Felsőludány, 1873. október 14. – Budapest, 1945. január 28.)[4] magyar művelődéstörténész, muzeológus, könyvtáros, művészettörténész, földbirtokos, MTA-tag (levelező, 1915).

Élete és munkássága

Varjú Mihály és Csintalan Ilona fiaként született. A budapesti református főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1897-ben kapta meg bölcsészdoktori oklevelét a budapesti egyetemen. 1898-tól 1908-ig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozott. 1908-tól 1913-ig a kassai Felső-magyarországi Múzeumot vezette. 1913–1934 között a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának igazgatója volt, utána nyugdíjba vonult.

A középkori magyar művelődés- és művészettörténet egyes kérdéseit tanulmányozta. 1898-ban ő fedezte föl a harmadik legrégebbi magyar nyelvemléket, a Gyulafehérvári glosszákat[5] a 14. század elejéről.

1899. november 4-én Budapesten házasságot kötött Gedeon Stefánia Paula Zsófiával, Gedeon András és Preisinger Zsófia lányával.[6]

1901-től 1908-ig a Turul című folyóirat, 1915-22 között az Archaeologiai Értesítő, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának Közleményei szerkesztője volt. 1927-től haláláig a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnöke volt. 1915-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Akadémiai székfoglalóját A középkori magyar művészet problémája címmel 1916. április 3-án tartotta.

Szerkesztette az ötkötetes Magyar művelődéstörténetet (I–V. Budapest, 1939–1942, reprint kiadása Szekszárd, 1991., 1993.),[7] (annak képszerkesztője volt), a Révai kis lexikonát (I–II. Budapest, 1936),[8] és Révay Mór János halála (1926) után a Révai nagy lexikonának befejező köteteit is (XX., XXI. kötet, Budapest, 1927–1935).[9]

Fontosabb művei

  • A gyulafejérvári Batthyány-könyvtár. Öt melléklettel és a szöveg közt 32 hasonmással. Különlenyomat a „Magyar Könyvszemle” 1899. folyamából. Budapest, 1899[10]
  • A Szalók-nemzetség. Különlenyomat a „Turul”-ból. Budapest, 1902
  • A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. Magyarország műemlékei, I. Budapest, 1905
  • Az Árpádok ábrázolása. Budapest, 1908
  • A Tomai nemzetségbeli losonczi Bánffy-család története. Báró Bánffy Dezső megbízásából írta Varjú Elemér. Oklevéltár I. kötet. 1214–1457. Budapest, 1908
  • A kassai múzeum az 1908. évben. Kassa, 1909
  • A Szent Korona. Budapest, 1922
  • Legendae Sancti Regis Stephani – Szent István király legendái. Ford. Budapest, 1928
  • Szent István koporsója. Budapest, 1930
  • Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Höllrigl Józseffel. Budapest, 1932
  • Magyar várak. Ungarische Burgen. Forteresses Hongrois. Hungarian Fortresses. Budapest, 1933
  • Batthyaneum. Biblioteca Batthyaneum la sfârşitul secolului al XIX-lea. Cartea-catalog a lui Varjú Elemér, adnotată şi comentată; szerk. Doina Hendre Biro; BNR, Bucureşti, 2014

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest II. ker. állami halotti akv. 502/1945. folyószáma alatt.
  5. ↑ A Katolikus Lexikon a gyulafehérvári glosszákról
  6. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. állami házassági akv. 844/1899. folyószáma alatt.
  7. ↑ Magyar Művelődéstörténet. mek.oszk.hu
  8. ↑ https://hernadi-antikvarium.hu/antikvarium/0439001953280/csekei-varju-elemer-szerk-revai-kis-lexikona-a-z-reprint
  9. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/varju-elemer-revai-nagy-lexikona-21-toredek-597723-0
  10. ↑ http://mek.oszk.hu/03200/03231/html/varju.htm

Források

További információk

  • B B: Varjú Elemér In: Turul, 1944–1946.
  • Tápay Szabó Gabriella: Varjú Elemér In: Századok, 1945–1946.
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. ISBN 963-86222-4-5, 984 o.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I–III. Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Galambos Ferenc: Varjú Elemér és a magyar könyvtártudomány. Könyvtáros, 1975.
  • Tóth Zoltán: Varjú Elemér. Magyar Múzeum, 1945.